A dunai hajóhadak története

:
14 RIOIAI KS XKrA"ÁNI>Oin,ÁSKOIiI IIA.k'iIIAPAK A DUXÁX.
ágaival az olympiai gyzök megkoszorúztattak.^) Jázou Kr.
e. 1350. körül szintén az Isteren vezeti a bs argonautákat,
líögy a sárkány által rzött aranygyapjút fölfedezzék. Otvenevezs
hajójukat, az Argót, maga Athenae istenasszony építi.
Justinus szerint a görög hsöket üldöz colchisiak vállaikra
emelik hajóikat s hegyeken keresztül átteszik az Isterbl az
Adriaitengerre. 2)
Tekintve a Duna mindkét partján végbement számtalan
államalakulásokat, mikor a nomád nemzetek ervel és fegyver
hatalmával kizavarják egymást helyeikbl : alig lehetünk kétségben
az iránt, hogy a Duna már az els emberek kölcsönös
érintkezésében s hadakozásaikban nem képezett legyözhetleu
stratégiai vagy közlekedési akadályt. Ha már a történelemeltti
ember is, módját tudta ejteni annak, hogy középeurópai
terményeivel Ázsiába menjen kereskedni, vagy az Északitengeren
borostyánnal és egyéb ékszerekkel csereberélni : a história
emberének szintén már az shajdanban kellett ahhoz
értenie, hogy a folyókon feltolakodó ellenséget kezdetleges
vizi eszközeivel visszaszorítsa, vagy a békés szomszédokkal
barátságos vizi közlekedést tartson fen. Valamint az életszükségletek
kielégítésére szolgáló eszközöket és módokat a fokozatosan
fejld tapasztalati belátás találta fel és tökéletesítette
: szintúgy a hatalmi terjeszkedés, a faji önfentartás és a
honvédelem elméleteinek legsarkalatosabb tételeit is jol)bára
viharos rázkódtatások, a kínálkozó alkalom, vagy a fölmerül
szükség állitá fel és vitte át a gyakorlati életl)e. Egyáltaljában
csak a történelmileg fejldött és elevenen átérzett létérdek
jelöli ki a történelem természetszer folyamatát. És vájjon
képzelhet-e, hogy oly roppant mozgalmak, oly megrendít
viharok közt, a milyenek a Duna partjain már a legrégibl)
idktl kezdve lazajlottak, senki sem érezte volna szükségét a
vizi védelem és hadakozás alkalmazásának
A római császárok virágzó municipiumokkal és ers
castrumokkal ültetik tele világlnrodalmuk dunai határvonalát.
A római Pannónia és Moesia egészen katonai tartományok,
védbástyái a birodalomnak. Fedezik Itáliát és Görögországot.
Mikor Róma a Bosporuson is hatalmi állást foglal, már két
császárt kell védelmezniök. Itt voltak a III. és IV. században
a légiók táborhelyei, melyek közelében városok és erdítmények
emelkedtek a Duna fölött. Megannyi hadmveleti középpont
felárkolt sáuczok, tornyok, vagy kikarózott védbástyák. A védvonalon
feküdtek a balpart elre tolt erdítményei, a jol)bparti
'j Geographia, I. k. 2. fej. 39. 1.
= ) XXXII. 3.