06.01.2015 Views

A dunai hajóhadak története

A dunai hajóhadak története

A dunai hajóhadak története

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

302 FOLTAMI IIA.TÓHADVXK SZERVEZETE,<br />

jobban beillett az idegen zsoldos, kinek tulajdonképen nem is<br />

volt hazája, ki az országokat és tartományokat, a hova hadvezérei<br />

parancsolatából elvetdött, ideiglenes táborhelynek<br />

tekinté, és a királynak, a ki fizette, vakon engedelmesked és<br />

bármikor használható eszköze volt. Az Európa-szerte uralkodó<br />

czéhreudszer, kivált a külföld nagynépességü városaiban,<br />

temérdek keresetképteleu embert teremtett, kik készséggel vitték<br />

brüket vásárra, — jó fizetésért és gazdag zsákmány reményében.<br />

A husszita háborúk Cseh- és Morvaországban, úgy<br />

szintén a késbbi pórlázadások Német- és Magyarországban<br />

egész néposztályokat szoktattak a czéluélküli háborúskodáshoz.<br />

St egész hadi testvérületek (Brüderrotten) keletkeztek, melyek<br />

zsoldért bárkinek is felajánlották szolgálataikat. Ez magyarázza<br />

meg az idegen zsoldos hadaknak feltn szereplését legjelesebb<br />

fejedelmeink uralkodása alatt, és ez adja kezünkbe a kulcsot,<br />

hogy már a legrégibb korban idegen vegyüléket találunk a<br />

magyarországi vizi had soraiban is. ^)<br />

A honvédelem köteléke alól különben sem vonhatá ki<br />

magát senki, még az országba bevándorolt idegenek sem. Számos<br />

népalkatú hazánkban soha sem is létezett tisztán magyar<br />

nemzetiség hadsereg. Egyvelege volt az mindig a magyar<br />

zászló fenhatósága alatt harczoló bármely eredet honfiaknak,<br />

kik közt a szükséges testületi egységet a hazafiság szelleme és<br />

a kötelességérzet, a törvény és a hatalom szigora, meg a közös<br />

érdek öntudata tartá fen.<br />

Nagy különbség volt mégis a benszülött hajóhad és azon<br />

idegen zsoldos nép közt, melyet királyaink fleg a német gályákon<br />

alkalmaztak, és majd az Eszakitengerröl, majd pedig Franczia-,<br />

Olasz- és Spanyolországból hozattak be. Sem vitézségre, sem<br />

fegyelmezettségre, sem ügyességre és kitartásra nézve meg nem<br />

közelítek ezek a mi benszülött akár magyar, akár szláv eredet<br />

hajós legényeinket. Az idegen tengerészek bármely fajáról<br />

elmondható az Ítélet, melyet a hírneves Saphorin altengernagy<br />

a <strong>dunai</strong> flottilláuknál alkalmazott hollandusokról mondott : » Jó<br />

tengerészek lehetnek — mondja Saphorin, — de nem ismerik<br />

a szabályozatlan és nehezen hajózható Dunánkat ; arra pedig<br />

mint tengerészek sokkal büszkébbek, semhogy a benszülött<br />

magyar és szerb hajósoktól tanácsot kérjenek, vagy azok figyelmeztetéseit<br />

elfogadják és utasításaikat kövessék. A szokatlan<br />

éghajlatot sem bírják elviselni, úgy hogy az 1693-ban szerzdtetett<br />

külföldi matrózoknak alig egy tizedrésze volt még szolgálatképes<br />

1697-ben. A külföldiela-e fordított költség is sokkal<br />

többre megy, mint a belföldi <strong>dunai</strong> flottillásokuak hazai körül-<br />

*) Mejjiiert : Das Kriegswesen der Ungafii,

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!