A dunai hajóhadak története

302 FOLTAMI IIA.TÓHADVXK SZERVEZETE,
jobban beillett az idegen zsoldos, kinek tulajdonképen nem is
volt hazája, ki az országokat és tartományokat, a hova hadvezérei
parancsolatából elvetdött, ideiglenes táborhelynek
tekinté, és a királynak, a ki fizette, vakon engedelmesked és
bármikor használható eszköze volt. Az Európa-szerte uralkodó
czéhreudszer, kivált a külföld nagynépességü városaiban,
temérdek keresetképteleu embert teremtett, kik készséggel vitték
brüket vásárra, — jó fizetésért és gazdag zsákmány reményében.
A husszita háborúk Cseh- és Morvaországban, úgy
szintén a késbbi pórlázadások Német- és Magyarországban
egész néposztályokat szoktattak a czéluélküli háborúskodáshoz.
St egész hadi testvérületek (Brüderrotten) keletkeztek, melyek
zsoldért bárkinek is felajánlották szolgálataikat. Ez magyarázza
meg az idegen zsoldos hadaknak feltn szereplését legjelesebb
fejedelmeink uralkodása alatt, és ez adja kezünkbe a kulcsot,
hogy már a legrégibb korban idegen vegyüléket találunk a
magyarországi vizi had soraiban is. ^)
A honvédelem köteléke alól különben sem vonhatá ki
magát senki, még az országba bevándorolt idegenek sem. Számos
népalkatú hazánkban soha sem is létezett tisztán magyar
nemzetiség hadsereg. Egyvelege volt az mindig a magyar
zászló fenhatósága alatt harczoló bármely eredet honfiaknak,
kik közt a szükséges testületi egységet a hazafiság szelleme és
a kötelességérzet, a törvény és a hatalom szigora, meg a közös
érdek öntudata tartá fen.
Nagy különbség volt mégis a benszülött hajóhad és azon
idegen zsoldos nép közt, melyet királyaink fleg a német gályákon
alkalmaztak, és majd az Eszakitengerröl, majd pedig Franczia-,
Olasz- és Spanyolországból hozattak be. Sem vitézségre, sem
fegyelmezettségre, sem ügyességre és kitartásra nézve meg nem
közelítek ezek a mi benszülött akár magyar, akár szláv eredet
hajós legényeinket. Az idegen tengerészek bármely fajáról
elmondható az Ítélet, melyet a hírneves Saphorin altengernagy
a dunai flottilláuknál alkalmazott hollandusokról mondott : » Jó
tengerészek lehetnek — mondja Saphorin, — de nem ismerik
a szabályozatlan és nehezen hajózható Dunánkat ; arra pedig
mint tengerészek sokkal büszkébbek, semhogy a benszülött
magyar és szerb hajósoktól tanácsot kérjenek, vagy azok figyelmeztetéseit
elfogadják és utasításaikat kövessék. A szokatlan
éghajlatot sem bírják elviselni, úgy hogy az 1693-ban szerzdtetett
külföldi matrózoknak alig egy tizedrésze volt még szolgálatképes
1697-ben. A külföldiela-e fordított költség is sokkal
többre megy, mint a belföldi dunai flottillásokuak hazai körül-
*) Mejjiiert : Das Kriegswesen der Ungafii,