A dunai hajóhadak története

KATONAI ÉS lÁRSADALMI VISZONYAI. 829
igen lehetett a vitorlát baszuálni ; sietsebb utakuál és uagyobb
terbekuél az evezkre sem lehetett valami nagyon támaszkodni.
Ilyen esetekben tehát lovakkal és szarvasmarhával eszközi)ltetett
a hajóraj mozgósitása. Léteztek hajóvontató társulatok,
melyek a királyi hajóhadnak vontatását a kincstárral kötött
szerzdés alapján fizetésért, vagy pedig rosszabb esetben kényszermunka
gyanánt teljesítették. Salamon Ferencz 1268-bau
emliti Heymt, a pesti hajósok vilii cusát, kit kisbirónak, vagy
czéhmesternek tart, mert a budai rector s tizenkét esküdtje
eltt a vádlottak padján ül. De bármi volt is, kétségtelen, hogy
hajózási dolgokban ö volt a hajósok feje, kinek a hajóraj mozgósitásánál
is dönt szava lehetett. ^) I. Mátyás és II. Ulászló
alatt Karancsy György és bizonyos Demeter voltak Pesten a
»magistri nautarum«, a hajóvontató kompániának mesterei,
vezérei ; k vontatják a naszádokat és a sereg holmiját, valahányszor
a dunai hajóraj Budáról mozgósittatik. A hajósok
kompániája vagy czéhe, mely az ország közlekedési fvonalait
tartá kezében, magán üzérkedést is folytatott s fleg gabonával
és borral kereskedett. A hajósok czéhe üzi Pesten I. Mátyás
király alatt az idegen boi okkal való kereskedést, és czéhházánál
tartja borraktárait. A hajóvontatás mellett dúsan jövedelmezhetett
ezen iparág is, s nem csoda, ha a hajósok takarékosabb
részébl jómódú vagyonos polgárság keletkezek. Salamon
a hajósok czéhét tekinti a pesti municipium magvának, s kimutatja,
hogy a XIII. században a hajósok voltak a város képviseli
s az czéhök volt Magyarországban a leghatalmasabb
czéh, melynek azonban — sajnos — ismeretlenek a szabályai.^)
Minden arra vall tehát, hogy a hajósok czéhei, a milyenek minden
nagyobb kikötvárosban székeltek, eszközlék kezdetben századokon
át, háborúk s egyéb mozgósítások alkalmával, a folyami
hadak szállítását s a királyi hajóvontatást is,a mint azt már fentebb
a királyi hajós népeknél láttuk. Nándorfehérváron Dominik
és Albert nev hajósok folytatták ezen iparágat. II. Miksa
1566-ban ráir a Duna-vidéki vármegyékre és rendeli, hogy a
hajúraj a jobbágyok és zsellérek erejével mozgósittassék. »Dedimus
iam negocium, ut naues nostrae bellicae adverso Üumine
quamprimum reducantur. Itaque vobis firmissime mandamus,
ut in Eegno uostro Hungáriáé, quae eiusmodi naues preteribunt,
passim et serio efficiatis, ut subditi ac coloui in hanc
reductionem non solum omni auxilio et ope adesse, verum etiam
homines et equos, necessario commeatu et pabulo competeuti
pretio soluto, circa ullam tergiversationem providere debeant.«^)
') Buda-Pest története. II. 225. 1.
s)
U. o.
^) Maijy. onz. levtr, E. v.