A dunai hajóhadak története

;
409
lása ezúttal i« abban marad. A kiJvetkezü 1597. évi táborozás
czélja G-yör visszavétele, azonban eredmény nélkül. Gyr kiostromlása
csak 1598-ban hajtathatik végre. Ez évi októberben
Bnda ostroma is megkiséreltetik a császáriak által, s ez alkalommal
neliány vizi csata is esik a mieink g-yözelmére. A következ
tavaszon a naszádosok és a hajdúk Pálffy Miklós vezérlete mellett
leszálltak az alsó Dunára, hogy a folyamot megtisztítsák a törököktl
s a bácsi bégen boszújokat töltsék. Tolnánál jeles vizi
gyzelmet vív ki Pálffy a naszádosokkal és hajdúkkal, 1599. évi
jün. 21-én. Augusztus elején Buda felé is intéz Pálffy egy naszádos
kirándulást s elfogja Szulejmán budai basát. Annál szerencsétlenebb
a naszádosokra nézve az 1600-ik esztend. Pálffy meghal
s e lángesz hadvezér hiánya nagy kárukra van mind a
naszádosoknak, mind a hajdúságnak. A török bégek észreveszik
erötlenségöket s leverik ket, st Nagy-Kanizsát is elfoglalják.
E veszteségért a mieink 1601-ben Székesfehérvárral kárpótolják
magokat, Eusworm had vezérlete mellett. De a várat csak rövid
ideig tarthatják. Eusworm ekkor Buda ellen tör. A magyar naszádokat
Eörsy Péter, a német dunai liajóhadat Santilier Gilbert
vezénylik. Eusworm szétrombolja a törökök dunai hídját s Pest
kiostromlására veti magát, elfoglalva a várost és várat. Majd
Budát kezdi vívni, igénybe vévén támadásánál Eörsy hajóhadát
de Mátyás fherceg mindezen elnyök daczára megszünteti a vár
további ostromlását. Ez alatt Pográny Benedek naszádkapitány
az alsó Dunára küldetik, a Duna melletti török kastélyok elvételére.
Nagy martalékot arat, teljesíti feladatát . . • •
•
;
A következ' 1603-ik évben ismét abban marad Buda visszavétele.
Mindössze is csak Érdnél tznek össze Eusworm hadnépei a törökökkel,
s a Budavára és a Gellért közé elsáncz(ílt Lala Mohameddel
bajoskodnak. Geisberg 300 különféle török vizi járómüvet
sülyeszt el, föléget és elvesz a budai Víziváros alatt. Aztán Hatvant
veszik meg a mieink, mire Eusworm elmozdíttatik tábor-
. nagyi állásától. Utóda, Básta György, 1604. évi szeptemberben,
'
mikor Mohameil szerdár Esztergomot körülzárolta, Párkánynál
szállott táborba, de Esztergomot a török járomtól többé már meg
nem mentheti. Azon évi októberben hódol meg a félholdnak
Visegrád is. Ezután a békeügy tárgyalása következett a hadakozó
felek közt. A béke a Zsitva torkolatánál 1606. évi nov. 11-én jött
létre. A tárgyalások befejez jelenetei sajkákon játszódnak le
. . 209
Az elnémetesitésnek. nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének
korszaka.
IV.
A naszádosok régi traditiói eltnnek II. Mátyás, II. és III. Ferdinánd
és I. Lipót uralkodása alatt. A régi formák eltiémetesíttetnek.
Magyar vitéz nem neveztetik ki többé naszád-kapitánynyá.
A naszád-kapitányok lielyébe sajkás fvajdák lépnek a komáromi
szerb nemesség tábm-ából, kik alá vannak rendelve a bécsi flottaparancsnokoknak.
A hajóhad elnémetesedésére elegend idt riyujtanak
a portával meg-megújított békekötések. A török hadjárat
csak 1663-ban veszi ismét kezdetét. A törökök Bécset ostromolják,
de Szobieszky s a szövetséges hadak felszabadítják a fvárost. A
dunai ersségek, majd Buda is, egyik a másik után, visszakerülnek
a kereszténvek hatalmába. A dunai hajoltad e harczokban min-
Lap
-*-^'^