A dunai hajóhadak története

410
denütt jó hasznára van az ostromló seregnek. A Duna és Tisza
mindkét partja egész Péterváradig és Szegedig I. Lipót birodalmához
jut \'issza, s a törökök hatalmi állása csak a temesvári
pasalikra és az Al-Duna vidékére szorítkozik. Savoyai Jenu innen
is kiszorítja a törököket. Az al-dunai harczokban Tököly Imre
hajóhada a törököket segélyezi. A bécsi hadigazgatás harczképes
állapotba teszi a mi dunai flottillánkat is, mely Nándorfehérvár és
Péter várad kiostromlásánál van leginkább elfoglalva . . . .237
Jen herczeg hajóhada a zentai diadalnál. Lipót császár nem lévén
megelégedve a dunai flottillának mködésével, a hadi hajók reformjáról
gondoskodik. Az 1698-diki nándorfehérvári hadjárathoz
szaporán építteti a Dillher-féle hadi hajókat ; de a karlóczai békét
követ években a dunai hadi hajók állománya ismét elhanyagoltatik.
A Rákóczi forradalom vizi hadmveletei a Tiszán és a
Dunán. A szatmári béke után öt esztendeig a vizi hadászatban is
nyugalom áll be. A dunai hajóhaddal újból csak 1716-ban találkozunk
Nándorfehérvárnál és az al-dunai harczok alkalmával. A
III. Károly által kiállított dunai flottilla vizi óriásai, melyeknél
a Duna nagyobbakat még nem látott, frészesei a félhold teljes
megaláztatásának. Belgrád bevétele után az összes királyi hajóhad
befogadására tágas kikött épít Jen herczeg, a nándorfehérvái'i
Vízivárosban. Az 1736-diki török háborúkban ismét
igénybe vétetik a dunai hajóhad. Új gályák s különböz hadi járómvek
építtetnek a bécsi hadi tanács által. Pallavicini emlékirata
a hadi tanácshoz, a hajó-escadrenak harczképes állapotba
helyezésérl. A dunai hajóármádiának az 1738. évi hadjárat alkalmával
nem volt kielégít sikere. A következ évi szerencsésebb
hadjárat folytatását váratlanul megakasztja a belgrádi béke. A
császári hajóhad Péterváradra parancsoltatott vissza. Ezentúl félszázadig
mi sem adta el magát folyami hadernk történetében . 264
Annál nevezetesebb az utolsó epochális változás, mely a magyarországi
vizi hadert új alapszervezettel látja el. Engelshofen Ferencz
báró tanácsa következtében Mária Terézia letelepíti Komárom,
Esztergom és Gyr vidékérl a sajkásokat Bács-Bodrog
megj'ébe és külön sajkás kerületet állít fel 1751-ben. A sajkás
keilUet szervezését reguicolaris bizottság eszközli. A sajkás kerületbe
Bartenstein miniszter kizárólag szerb népet fogad be, a
királyn pedig földbirtokkal ruházza fel a sajkásokat. Az új sajkáskar
katonai szervezését hadbiztosok végzik. 176-l:-ben hadi
regulamentumot ad ki Mária Terézia, mely a sajkások szolgálatát
s katonai miheztartását szabályozza 271
A sajkások részvéte a bajor örökösödési s az 1788— 1790. évi török háborúkban.
Orosz hajóhadak a Duna torkolatában 1790 — 1791-ben.
A sajkások részvéte az olasz és franczia, a német-, cseh- és leng3'elországi
hadjáratokban 1792-töl 1798-ig, és a franczia háborúban
1792— 1801-ig. Mikor a hadi tanács 1797-ben a sajkások
kerületét egy ötödik sajkás század felállításával kiegészíti, végkép
eltnnek folj'amainkról a termetes hadi gályák. A sajkások hasznos
szolgálatokat teljesítnek az 1805— 1809. évi franczia háborúkban
is. 1806-ban pedig, midn a porta megizeni Oroszországnak
a háborút, a Duna torkolatában Ismail, G-alatz, Szilisztria,
Rustschuk és Gyurgyevo ersített helyeknél újból megjelennek
az orosz és török dunai hadi flottillák s kemény harczokat vívnak
az erdített pontok körül. Míg ezek az al-dunai tartományokban
a külhatalmak részér] történnek, addig az osztrák fo]3'aini hajó-