A dunai hajóhadak története

A MiillArsi VKSZTOI. A X.snA'AI'( )l!i 'KI IIKKKIO 173
indították meg a hadi munkálatokat, a mi arra ösztöuzé Ferdinándot,
hogy vizi »ármádiá«-ját rendbe hozza és harczképessé
tegye. Egy egykorú jegyzék tanúsága szerint készletben
volt ekkor Bécsben a magyarországi hadjárat számára 12
gálya és 100 naszád. ') Frankfurtban pedig beleegyeztek a
német fejedelmek, hogy a Regensburgban már ez eltt felajánlott
adónak még fizetetleu része Bécs, Komárom és Gyr
ersítésére fordíttassék. 1560. márczius 4-dikére a horvát- és
tótországi rendek is összehivattak Zágrábba. Biztosai/á Tahi
Ferencz flovászmester és Alamberg Jakab laibachi kapitány
mellé, kétségkívül a Száva- és Dráva-vonal, szóval a horvát
végek hadi lábon tartásának megbeszélése végett, Zay Ferenczet,
a komáromi naszádosok fkapitányát is kinevezé a király.
Zay megjelent a tartomáuygyülésen, de nem sokat lendített
ama végházak elhanyagolt állapotán.
Azonban most még nem került a sor háborúra ; de a hadi
eszközök, az eleség és a külföldi katonaság leevezése szüntelen
igénybe vette úgy az osztrák, mint a magyar dunai hajórajt.
1.56 l-ben június 13-dikán khur-trieri és müusteri hadnépek
érkezének a Dunán a Eegensburgi Wolfram sdorf vezérlete alatt,
s Bécsbl Magyarországba küldetve, gr. Moutecuculinak seregével
egyesültek aNyitra és Garam közti térségen. 1562. évi nov.
27-én béke jött létre a szultán és Ferdinánd között, mely
Frankfurtban a német birodalmi rendek színe eltt nyolcz évre
szabatott. A dunai hajóhadban szolgáló külföldi legénység, az
olasz »barchiroli«-k, Ferabosti Péter gyri katonai biztos felügyelete
alatt dunai hidak építésével tölték a béke idejét. Idközben
1564. júl. 2ö-én I. Ferdinánd is megsznt élni. Elsszülött
fia Miksa, ki egy évvel elbb koronáztatott meg magyar
királylyá. háboríttatlanul léphetett atyja megüresedett trónjára.
A trónon azonban nem sok öröm várt sem Miksára, sem
az 1576-bau t követ fiára Rudolfra. Ez a korszak, 1564-tl
a XVII. század els tizedéig, a török hódoltatásoknak és a
magyar nemzet szenvedéseinek legpanaszosabb korszaka. Betöltik
: János Zsigmond sikertelen küzdelmei ; Szulejmán szultánnak,
Szokoli Musztafa, Hassán, Pertef, Arszlán, Ferhád és
Szinán basáknak irtóháborúi ; Schwendi Lázár, Salm Eckhard,
Mansfeld Károly ésErneszt fherczeg védelmi harczai; Karácson
György és Gubecz Máté pórlázadása ; a nyolcz-nyolcz évre
kötött fegyverszünetek egész sorozata, de melyek alatt a török
bégek rablásai, az országot elözönl idegen katonaság hatalmaskodásai
és zsarolásai folyton folytak ; a sríí egymásutánban
í) Verseirhnuss alles Kriegsvolks, so a,lll)erayt. bey