Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

98 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. II.
a gallusok a rómaiaknak és pénzt kapván tlük, miképpen vonultak
vissza. 22. A lacedaemoniak veszedelme s az athéniek újjászervezése
Conon alatt Artaxerxes király által. A rómaiak gyzelmérl és arról a
barlangról, melyet egy katona, M. Curtius, hallatlan módon bezárt, és a
gallusokon vett gyzelemrl. 23. Hogy a karthágóiak és rómaiak követek
által megersítették a szövetséget s hogy köves jéges valóságos kövekkel
verte el a földet. Artaxerxesrl, a ki Ochusnak is mondatik, hogy mily
módon zárta el a zsidókat. 24. A görögök birodalmának kezdete, miként
vetette alá magának Fülöp észszel és vitézséggel Görögország városait,
miként oktatta fiát Sándort s utoljára neki magának mi lett a vége.
25. Nagy Sándor fejedelemsége. A perzsák országának vége, a királyok
száma és azok a csodás dolgok, a miket Sándor cselekedett és látott.
Az vége és kiíakadás ezek miatt a dolgok forgandósága ellen. 26. Sándor
társairól, hogy miképpen osztották fel a földkerekségét, miképpen ölték
meg Sándor aayját, Olympiát a fiával, Herculessel együtt s mint estek
el k maguk is kölcsönösen vágott sebektl, meg a Machabaeusokról is.
27. Hogy Róma Sándor után, mintegv'^ felszabadulva mestere melll,
gyarapodni kezdett. 28. Kölcsönösség, vagyis hogy Róma Sándor alatt
a szomszédos népektl megaláztatván, miként nem tartotta meg a szövetséget,
hanem megújította Papirius consulsága alatt a háborút. 29. Hogy
Róma Sándor halála után, mintegy saját tekintélyére támaszkodva,
észszel és hadi mesterséggel legyzte ellenségeit, de tüstént utána dög-
vészszel sújtatott. 30. A rómaiak különféle eseményeirl és különféle
csapásokról. A tarentumiakról. 31. A Pyrrhus és a rómaiak között viselt
háborúról, maguknak a rómaiaknak tanúsága Pyrrhus nemeslelküségérl
és hogy a tarentumiak az ö halála után a karthágóiak segítségét keresték.
32. A karthagóiakról és hogy a rómaiakkal kötött szövetséget miként
szegték meg a tarentumiak miatt. 33. A pún háború keletkezése. Cornelius
consul megöletésérl és a rómaiak gyzelmérl. 34. Regalas consulról és
a kígyóról, melyet megölt. Az gyzelmérl és hogy utoljára soknak
leverése után miként gyzetett le és vitetett fogságba. Hogy Rómába
küldetvén miképpen beszélte le honfitársait a foglyok visszaadásáról s
hogy így visszatérvén, megöletett. TuUius tanúsága az erényérl és
türelmérl ; egyszersmind az els pún háború végérl és a rómaiak gyzelmérl
meg a Janus templomának bezárásáról. 35. A Tiberis áradásáról és
a város égésérl. Az Alpeseken túl való gallusokról és a második pún
háború megkezdésérl. 36. Hamilcar haláláról és hogy az fia, Hannibál,
miképpen gyzte le különböz csatákban a rómaiakat annyira, hogy már
a lakóhelyük megváltoztatására is gondoltak. Miként kergették t vissza
már a város alól a viharok. A Scipiok haláláról és Capua elfoglalásáról.
37. Miképpen gyzte le Scipio proconsul a punokat, miképpen ölte meg
Hannibál Marcellus és Crispinus consulokat és végül cscsét, Hasdrubált
elvesztvén, miképpen vonult vissza Brattiiba. 38. Megint a Scipio gyzelmérl.
Azonképpen Hannibál gyzelmérl és a hazájába való visszatérésé-
rl. A rómaiak és punok utolsó csatájáról. Hogy a visszatér Scipio,
Terentiussal a kíséretében, miképpen fogadtatott diadalünneppel ; a
második pún háború bevégzése. 39. Azon jelekrl, melyek ezeket a vésze-