Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

90 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. I. 26.
mondhatók ; mikor minden beszédében mindenkivel szemben nyájas,
beszédes igyekezett lenni; st mikor otthon még rabszolgáinak és
szolgálóleányainak csúfolódásait is eltrte, csak hogy végre valahára
elérje azt, a mire vágyott. Tudjuk, hogy Aiax, mint katona, mily
elszánt lélekkel kívánta a halált, melyet amaz még inkább kész lett
volna elszenvedni}) Azt mondják, hogy ez az Ulixes alapította
Hispániában Ulixibonát, melyet a mieink csak a minap foglaltak
vissza a sarracenoktól ;
Galliában pedig Troiát, melyrl feljebb
történt említés. A miért is az, a mit Franco-ról emlegetnek,
mondvacsinált mesének látszik. Azoknak ^) meseszer és szinte a
hihetség határát túllép nyomorúságairól pedig mit szóljak ? !
Elvégre is nemcsak a mesék szólnak megegyezen, hanem a
történelmek is tele vannak vele, hogy Diomedes társai madarakká
változtak, melyek azután, hogy maga istenné változott, a
Diomedia szigetén, nem messze a Garganus hegytl az tiszte-
letére épült templom körül röpködnek s a vizeket rzik. Ezt
Augustinus szerint Varró annyira bizonyítja, hogy még azt is
elmondja, hogy azok a madarak a Görögországból jövkben
felismerik saját polgártársaikat, ellenben az idegeneket vad
csipkedéssel elzik maguktól. Hogy pedig ezt elfogadhatóbbá
tegye ugyanaz a Varró, megemlékezik a nagyon hírhedt Circérl,
a ki Ulixes társait vadállatokká változtatta ;
és az archadokról,
a kik átúszván egy mocsáron, farkasokká változának, mikbl, ha
emberhúst nem ennének, a mi azonban a vízen való átkelés után
csak nyolcz év múlva következik be, ismét visszatérhetnének
emberi formájukba. St név szerint is megnevez egy bizonyos
Demenutust, a ki az archadok áldozatából kóstolt és farkassá
változván, csak tíz év multán tért vissza a maga emberi alakjába.
Azt mondja, hogy ezért az istenük is Licaeusnak hivatik ; a
görögök ugyanis a farkast Avxog-nak mondják ; azt is beszéli,
hogy a rómaiak lupercusai is azoktól vették eredetüket. Hogy
pedig mind ezeket a maguk istenei kedvéért csak kieszelik-e,
avagy a démonok incselkedése folytán s a természet bizonyos
rejtett eribl tényleg így történhetnek-e, annak eldöntése nem
jelen mvem feladata. Ámbár Augustinus is mondja, hogy az
idejében bizonyos Praestantius nev ember az atyjáról azt adta
el, hogy sajtban mérget evett, a mitl sok napig feküdt ágyában,
1) Cicero, De off. I. 31. _ 2) j. i. a trójai háborúból visszatérknek.