Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

igaz közmondás az : A
FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VIII. 17— 18. 397
ki önmaga iránt rossz, ki iránt jó az ?
valamint a bölcsnek ar a intelme is : könyörülj a te lelkeden,
kedvéhen járván az Istennek})
18. — Most már lássuk és szóljunk arról, hogy hol lesz
annak az utolsó ítéletnek gyülekez helye. Némelyek a jóslat
e szavai szerint : ^) Josaphat völgyében fogom megítélni ket, ezt
bet szerint éretlmezve úgy vélekednek, hogy nem messze a
szent várostól a Josaphat völgyében lesz az ítélet, azért, hogy
az Ür ítélni is arra a helyre jöjjön, a hol elítéltetett. Innen
van az, hogy némely együgyübb emberek, a kik imádás végett
az Ür sírját meglátogatják, a fent említett völgyben, mintegy
elre lefoglalva maguknak hel5mket arra az órára, kis köve-
ket vagy más valamely jelet helyeznek el. Ezt, hogy Jeromos
szavaival éljek, ezt a hitnek együgységébl és áhítatá-
ból fakadó jámbor tévedést nem kárhoztatjuk, de hittételnek
sem helyeseljük. Mások jelképesen értelmezik, s azért mert
héberül Josaphat annyi mint ítélet, bármely helyen fog is
az ítélet megtartatni, magát a helyet is Josaphatnak, azaz
ítéletnek mondják. Viszont mások az apostolnak feljebb idé-
zett szavai szerint, ki, miután elmondja, hogy a szentek fel
fognak ragadtatni a légbe elejébe az Ümak, utána veti : és
így mindig az Úrral leszünk,^) arra következtetnek, hogy az
ítélet a levegben fog végbemenni. Én azonban úgy látom,
hogy jobban sejtik azok, a kik azt mondják, hogy a földön lesz.
Nagyobb ugyanis annak valószínsége, hogy a földbl alko-
tott testek, melyek akkor, még ha a gonoszok testei is, rom-
latlanságba mennek át, az ítéletre e földön fognak elhelyez-
tetni, mintsem hogy felfelé a hígabb elembe szállíttassanak a
maguk egész súlyával, melynél fogva szükségszeren inkább a
legmélyebbre törekszenek. Nem is ellenkezik ez az apostol
bizonyságával, a ki azt mondja, hogy a szentek attólfogva,
hogy Krisztusnak elejébe mennek a levegbe, mindig vele
lesznek ; hiszen vele bármely tetszés szerinti helyen a földre is
visszatérhetnek testük nehézségének nyge nélkül : utóbb
pedig,
miután a gonosz elpusztult, hogy ne is lássa Isten dicsségét, bemehetnek
az Uruk örömébe, a hol mindig vele maradnak.^)
») Predik. k. XXX. 24. — 2) joel prof. k. III. 2. — 3) Pál
I. lev. a thess. IV. 16. — *) V. ö. Ésaiás XXVI. 10. ; Máté XXV. 21.