Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

258 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. V. 4— 5.
Alexandriában eltemetik. Justinianus, a kiváló császár, az államot
korához mérten eléggé felemelve, uralmának 39. évében
meghalt. Eddig terjed Victornak, a turoniak püspökének kró-
nikája.
5.*) — Az r megtestesülésének 567. évében, midn Franciá-
ban Chlothar fia, Hilperic uralkodott három testvérével, a trák
nemzetiség Justinus, Justinianus ifjabb unokája, az 52. csá-
szár Augustus után, nyerte el az uralmat és Euticius patriar-
chától megkoronáztatott. Mert katholikus volt, Isten egyhá-
zait, a melyeket eldje épített, értékes kincsekkel és b ado-
mányokkal gazdagította. Napjaiban a rómaiak és perzsák
között a béke megszakadt. A császár pedig Arethas hindu király-
hoz küldte Juliánust, a ki, mint késbb jelentette, a királyt
csaknem meztelenül, csak ágyékai körül övet és aranynyal
átsztt vászonruhát, a hasa körül áttört, értékes gyöngyökkel
öszszefzött lepelt, karjain öt-öt gyrt és aranyos karpereczet,
fején drágakövekkel díszített vászonkött, nyakán aranyos nyaklánczot
viselve találta, a mint négy elefánttól húzott négykerek
magas kocsin állott, kezében igen kicsiny aranyozott pajzsot
két kis aranyos lándzsával tartva. Miután a királyt a perzsa
király ellen fegyverre bírta, visszatért. A császár Narsest
küldte ki a longobárdok segítségével és Totila gót királyt meg-
ölette s azt a népet Itáliából gyökeresen kiirtotta. A frank
királytól Itália elpusztítására küldött Bucellinust megölte.
Sindoald brend királyt, a ki Odoacer vezérei közül még fenntai-
totta magát Italiában, felakaszttatta. Miután Narses patrícius
a barbárok elpusztítása után Itáliát régi állapotába vissza-
állította, a rómaiak — mint történni szokott — szerencséjét
megirigyelve, a császárhoz és nejéhez, Sophiához követséget
küldtek és sok mindenfélével vádolták. E vádaskodás hatott
a császárra és állásának elfoglalására Longinust küldte Itáliába.
Sophia császárné is aszszonyi módon szitkozódva kijelenté,
hogy Narsest, mint eimuchot, asszonyai közé a ni lakosztá-
lyába fogja helyezni. Ezekért nagyon megharagudott Narses,
Neapolisba ment és a longobardokat követség útján Pannoniá-
*) V. ö. Uraug. Ekk. (Chron. Frut.) MG. SS. VI. 130 stb. ; Paulus,
Hist. Láng. II. 5 (Középkori Krónikások I. 107— 108) ; Diai. Greg.
Magn. III. 28 ; Chron. Reginonis. MG. SS. I. 549.