Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. V. ELSZÓ. 251
tudás}) Innen van, hogy eldeink eltt, híres bölcseségü és kiváló
szellem férfiak eltt sok ok rejtve maradt, a mik nekünk az
idk elrehaladásával és a dolgok fordultával nyilvánvalókká
lettek. Hát a római birodalom, a melyet kiválóságához képest
a pogányok örökéletünek, a mieink csaknem isteninek hittek,
már mivé lett, mindnyájan láttuk. És mint fent mondtam,
minden emberi bölcseség vagy hatalom Keletrl indulva ki
Nyugaton kezdett befejezdni. £s az emberi hatalomról, hogy
miként szállott a babyloniaktól a médekre és perzsákra és innen
a macedónokra, azután a rómaiakra s ismét a római nemzetrl
a görögökre, azt hiszem, eleget beszéltem. Hátra van még, a mit
ebben a részben kell elmondanom, mint szállt át innen a fran-
kokra, a kik Nyugatot lakják. Josephus Régiségeinek els köny-
vében elbeszéli,^) hogy a bölcseség, mely elször Keleten, azaz
Babyloniában találtatott meg, azután innen Egyiptomba
vittetett át, mert Ábrahám az éhség idejében oda költözött
így szól Ábrahámról : Közölte velk a számtant és átadta az astro-
logia ismereteit is, mert Ábrahám eltt ezeket az egyiptomiak
teljességgel nem ismerték. Hogy azután a filozófusok idejében a
görögökre szállott át, ugyanaz a szerz ezekkel a szavakkal
bizonyítja : Tudvalév,
hogy ezeket az ismereteket a chaldaeusok
plántálták Egyiptomba. Azt mondják, hogy onnan jutottak el
a görögökhöz is. így beszél Josephus, Tudva van, hogy azután
a rómaiakhoz szállott át a Scipiok, Cato és Tullius és különösen
a császárok idejében a költk seregének sokféle dalai között s
végül aztán Nyugatra, azaz Galliába és Hispániába is eljutott
nemrégiben, a kiváló tanítók, Berengár, Managald és Anshelm
napjaiban. E dolgok okait az Istentl ihletett emberek elre
láthatták s mintegy megálmodhatták. Mi pedig nemcsak hihetjük,
hanem láthatjuk is az elre megjósoltakat, a mennyiben
szemmel tapasztalhatjuk, hogy a világ, melyrl elre mondták,
hogy változékonysága miatt megvetend, már lehanyatlik és
mintegy végs öregségében vonaglik. Továbbá a két államról,
miként fejldött az egyik a másikban lappangva egészen Krisztus
eljöveteléig és miként haladt lassanként Constantinusig, azt
hiszem, ugyancsak eleget mondtam. Constantinustól kezdve
pedig midn a küls bajok teljesen lecsillapodtak, bels bajok
^) Dániel XII. 4. — *) Josephus, Antiquitates Jud. I. 8. 16.