Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

332 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VII. 7—8.
elfogta s átadta a memphisiek királyának, illetleg ammiraldu-
sának. Ezek közül az egyik, a ki a saját tanúbizonysága szerint
részt vett ebben a hadjáratban, tragoedia módjára szánalmatkelten
és élénken ecsetelte ezen esemény történetét. A többek
között elfogták a tiszteletreméltó Themo érseket is és — a mint
mondják — bálványimádásra erszakolták, ö haladékot kért és
a templomba ment, a hol a testileg, lelkileg hatalmas erej
ember a bálványokat, a melyeket imádnia kellett volna, darabokra
törte, ezzel megmutatván, hogy nem istenek azok, hanem
emberi kezek müvei. Ezért felelsségre vonták és válogatott
kínzásokkal és mindennem tortúrákkal illetve nyeré el a
dicsséges vértanúság koronáját. Hogy ezt hitéért elszenvedte,
arról igen megbízható tudósítás van ; de hogy a bálványokat
szétrombolta volna, az nehezen hihet, mivel a szaraczénok
összessége egy Istent imádó, a törvény könyveit, valamint a
körülmetélést is elfogadja, Krisztust, az apostolokat és az apos-
toli férfiakat sem veti el ; csak abban vannak távol az üdvösség-
tl, hogy tagadják az emberi nemre megváltást hozó Jézus
Krisztus istenségét, vagy hogy Isten fia volna és a félrevezet
Mahometet — a kirl fentebb volt szó — mintegy a legfbb
Isten nagy prófétáját félik és tisztelik. Félrevezetésének és —
a mint maga is hazudja — prédikácziójának kezdete náluk
ilyképpen szól : Mahmet, Isten fia, a legnagyobb próféta evangé-
liumának kezdete ez : Mosakodjatok és legyetek tiszták. Ezt a
szabályt a megnevezett nép balga módon követi és testének
fedettlenebb részeit naponként le szokta mosni.
8.*)—Az Ür megtestesülésének 1103-ik esztendejében Henrik
császár az Ür születése napját Moguntiában ülte meg és ugyanott
— miután fiát, Henriket, maga után királylyá jelölte ki — nyilvánosan
kijelentette, hogy meg akarja látogatni az Ür sírját
és a birodalom különböz részeibl hasonló elhatározásra
lelkesített fel sokakat. Az erre következ évben aztán az Ür
születése napján lázadás támadt Ratisponában, a mikor is a
fejedelmekhez tartozók, a kiket ministerialisoknak neveznek,
Sigehardus grófot meggyilkolták, mivel azt mondották, hogy
jogaikat meg akarta sérteni. A következ évben pedig, a mikor
a császár ismét Moguntiában ünnepelte az Ür születése napját.
*) V. ö. Uraug. Ekk. i. h. ad ann. 1102— 1104 (46—48.).