Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

50 PÉTER TRÓNRALÉPTÉNEK ÉS BUKÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.
Árpádoknak. És ez alatt a háta mögött lángba borult a saját
trónja.
A forradalom lefolyásáról alig egy-két szó maradt ránk.
Ezek alapján még nagy vonásokban való megrajzolására sem
gondolhatunk. Péter tragikumának közelebbi oka — úgy lát-
juk — abban keresend, hogy minden becsvágyát, nagyratörését
a harcztéren s a külpolitikában kereste, a kormányzást pedig
olyanokra bízta, a kik nem egészen jól élhettek a kezükbe jutott
hatalommal. így az altaichi évkönyvek is, a mieink is, nem egye-
nesen a királyt, hanem egyik femberét tartják minden baj
okozójának.^) Ez a hiányos és hibás kormányzat nyugodt viszonyok
között nem okozhatott volna jelentékenyebb kellemetlen-
séget. Most azonban olaj volt a tzre. Rohamosan ersítette a
mozgalmat, a mely a mellzött, elüldözött Arpádházi herczegek-
kel szemben Pétert trónbitorlónak tekintette. 2) A nagyravágyó,
megsértett vagy bármi más okból lefelé szító elkelk között
vezetk is akadtak már. Ilyen volt Aba is, a kirl azt írják,
hogy országos méltóságot viselt s hogy csalárdul támadt ura
ellen. A németekkel kezdett háború is a remélt nemzeti felbuz-
dulás helyett csak a gylölködést növelte. Pénz kellett, a
minek nyomán népszertlen rendeletek keltek,^) st arra is
rákényszerült a király, hogy Gizella királyné javainak egy
részére is rátegye a kezét. Ezt a dolgot ilyképpen beszélik el
az altaichi évkönyvek :
Péter lefoglalta a maga számára az özvegy királ3mé javainak
egy részét. Magát a királynét is felügyelet alá helyezte s
^) Annales Altah. M. Ad ann. 1041. : >>Budonem, horum omnium
malorum auctorem . . .« — Chron. Pict. c. 44. : »Budani Barbatum,
omnium malorum incentorem . . .« — V. ö. Chron. Bud. p. 78. ; Thuróczi
c. 36. ; Kézai (c. 25—26.) nem oly hatátozottan, mint a többiek.
— 2) Nem kívánunk ugyan súlyt fektetni a kései Albericus feljegyzé-
sére, de érdekesnek találjuk, hogy mennyire helyesen ítéli meg a helyzetet
: »Et quia non erat (se. Petrus) de semine Ungarorum, contra eum
promovere curaverunt quendam Abbonem, qui erat unus ex ipsis de
magnis principibus.« (Chronica Alb. monachi Trium Fontium. Ad ann.
1041 . M. G. SS. XXIII. 786.) Nem mutatható ki, hogy hírét honnan vette.
— 3) A melyeket Aba trónraléptével azonnal megsemmisítenek. (Annales
Altah. M. Ad ann. 1041.) De ezzel csak a honvédelmet gyöngítették
meg a németekkel szemben, a kiknek támadó fellépésére Péter sikerei
után nem is gondolhattak Abáék.