Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VI. II—12. 295
ban, Sucviában, Saxoniában, Turingiában, Fresiában s Lotha-
ringiában, míg a nyugati rész az beleegyezésével Odoé volt.
Zuer.debaldusnak meg, a morvák királyának, a boemiai herczeg-
séget engedte át és fiát, a kit az emelt ki a szenteltvíz medenczé-
jébl, annak nevével Zuer.debaldusnak nevezte el. Birodalma
minden városa közül Ratisponát, Bajorország székhelyét ked-
velte legjobban. Ezért is annak falait kiszélesítette és Szent
Emmerammus kolostorát tömérdek díszszel ékesítette és dús
adományokkal gazdagította. Ugyanitt azt beszélik és írást is
mutatnak róla, hogy az említett király Szent Dionisiust Galliá-
ból a jelzett monostorba hozatta át. Am k lássák, ha úgy van-e.
Nem sokkal késbb, a mikor Arnulf a szlávok megfékezése
okából Bajorországban idzött, a normannok betörtek lotha-
ringiai királyságába és a velük szembeszálló fejedelmeket,
sokakat levágván, megfutamítják. Arnulf ennek hallatára
összegyüjté fegyvereseit, az ellenség után indul és a mikor
ütközetre kerül a sor, oly vitézül leveri ket, hogy csak igen
kevésnek sikerült futva hajóikra menekülni, pusztán életüket
mentvén meg. Erre a gyztes Arnulf visszatér Bajorországba.
Ekkortájt a nyugati birodalomban Károly, Lajos fia és Odo
között súlyos viszálykodás keletkezett az uralom fölött és
Károly gyengeségénél fogva kényszerült könyörögve Arnulf elé
járulni és tle segítséget kérni.
12.*) — Az Ür megtestesülésének 894-ik évében Arnulf
király, miután Germaniában mindent jól elrendezett, sereggel
Longobardiába ment, a hol elfoglalta a kitnen megersí-
tett Bergamum városát és felakasztatta Ambrosius grófot.
A mely dolog félelemmel töltötte el Itália valamennyi városát
és nem mernek tovább lázongani, hanem önként meghó-
dolnak neki. A király egészen Pia centiáig nyomul, aztán pedig
a Mons-Jovison át Galliába megy, Wormatiában gylést tart
és az ezen várossal szomszédos laureshami monostorban Lajosnak,
a Boso fiának adományozott a hegység alján néhány
várost és falut. Ezen idben Wido, a ki az itáliai uralmat
bitorolta, meghal s fia, Lambertus, Rómába megy és császárrá
neveztette ki magát. A király ismét gylést tart Wormatiában
és a Lothár országát a fejedelmek beleegyezésével fiának.
*) V. ö. Regino ad ann. 894—896.