Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

180 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. III. 14— 15.
ták meg, a palotába futva menekült meg a felizgatott nép dühe
ell. Késbb nem sok id leforgása alatt 35 senatort és 300 lova-
got kis okokból megöletett, maga pedig uralmának 14. évében
méregtl pusztult el.
15.*) — Az Ür megtestesülésének 57. évében Augustus óta az
ötödik császár, Nero foglalta el a trónt, a legeslegbnösebb férfiú,
a ki még anyai nagybátyját, Gaius Caligulát is felülmúlta
hitványságban. Oly arczátlan volt, hogy különböz gyalázatos
ruhákba öltözve, Görögország és Itáüa városait és színházait
bejárta és magukat a színészeket balgaságaival legyzte ;
és oly
eszeveszetten fényz volt, hogy aranyból sztt hálókkal halá-
szott és kíséretében sohasem volt kevesebb 1000 szekérnél.
Továbbá féktelen kicsapongásból a Várost felgyajttatta. Miközben
az hat napon és hét éjjelen át folytonosan égett, a magas
Mecennasi tornyon állva a lángtenger szépségében gyönyörködött
és tragikus pózban az Iliast énekelte. Kéjelgéseirl borzadok
beszélni, mert hiszen sem anyjától, sem nvérétl nem tartózkodott
s így a természet ellen sem borzadott vétkezni. Mi
bnösebb nála, a ki mesterét, Senecát sem kímélte a haláltól ?
Ez a kiváló élet és tudós férfiú a filozófia tanulmányát mvelte,
sren küldözgetett leveleket Pál apostolhoz és kapott tle
válaszokat, s úgy mutatta, hogy a keresztény hitnek barátja lesz ;
ezért Jeromos a híres férfiakról szóló mvében a mi polgáraink
közé sorolja. Azonkívül Nero több senatort megöletett és
anyja, testvérei, nvérei és házastársaik ellen gyilkosként és
vérfertzként viselkedett. Kapzsiságában pedig oly telhetet-
len volt, hogy a megszámlálhatatlan kincs után, m.elyet kereskedktl
erszakkal rabolt össze, elrendelte, hogy a senatus
minden egyes évben 10 millió sestertiust adjon neki. E szörny
tetteit tetézte Isten iránti kegyetlenséggel. Elször indított
ugyanis üldözést a keresztények ellen, a mi — úgy hiszszük —
nem Isten akarata nélkül történt, hogy tudniillik államának
elször olyan ellensége legyen, a kitl elvetemült vétkei miatt
még a világ állama is borzadott, a kinek a tisztességen kívül misem
látszott tisztességtelennek. Uralmának els évében Márk
*) V. ö. Hieronymus, De viris illustribus c. 12 ; Eusebii História
eccl. (a Rufino transl.) II. 21. 24., III. 11 ; Orosius, Hist. VIII. 7.,
Uravg. Ekk. (Chron. Frutolfi Mich.) MG. SS. VI. loi.