Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

252 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. V. ELSZÓ I.
kezdték szorongatni az ördög ösztönzésére Arrius vezérkedése
alatt, a mihez hozzájárultak a császárok is, — egészen az idsebbik
Theodosiusig. Továbbá, mivel nemcsak minden nép, hanem
az uralkodók is néhány kivétellel katholikusok voltak, úgy lát-
szik nekem, hogy nem két államról, hanem majdnem csak egyrl,
a melyet egyháznak mondok, szttem történetemet. Ugyanis,
ámbár a kiválasztottak és viszszautasítottak egy házban vannak,
nem mondanám ezeket az államokat, mint fent, kettnek,
hanem valójában egynek, keveredettnek, mint a milyen a mag
a pelyvával. A következ könyvekben tehát nemcsak a római
császárokról, hanem más elkel országok keresztény királyai-
ról is folytatom megkezdett történetemet, mert az egész földre
és a földkerekségének határaira is eljutott már Isten szavának
hangja,^) mintegy kialudván a világ országa és a végpusztulásra
lévén szánva, tehát Krisztus államáról, mely míg bolyong,
magába foglalja a tengerbe bocsátott hálóként a jókat és rosz-
szakat.2) Megmarad még a hitetlen és pogány zsidók szemtelen
népe, de mivel a kiválóbb országokat a mieink foglalták el, k
nemcsak Isten eltt, hanem a világ eltt is nemtelenek és meg-
írásra avagy a jövendknek hírüladásra méltót alig végeznek.
I .*) — Miután a barbárok a római birodalmat elfoglalták,
Zeno császár Theodoriknak, Hermanarik után a keleti gótok
12. királyának engedte át Nyugat uralmát és nagyon figyelmébe
ajánlja a római senatust és népet. Mikoron pedig Theo-
dorik a gótok teljes erejével átkelt Itáliba és a Sonius folyó mel-
lett Aquileia határában tábort ütött, Odoacer nagy sereg-
gel elébe sietett, de megfutamíttatott. Aztán Verona körül
telepedett le és ismét csatába bocsátkoztak, de Odoacer újból
kénytelen volt hátat fordítani. Odoacer e csapásoktól megtörve
a Város felé vonult. Midn a kapukat bezárják eltte és a bebo-
csátást megtagadják, az egész környéket tzzel-vassal elpusz-
títja és Ravenna felé nyomul. Theodorik nyomon követte,
három éven át ostromzár alatt tartotta s midn béke feltételek-
kel megadásra bírta, hitszegen megölette. Erre a rugiaiak,
Odoacer társai, Tycinumot, mel5mek élén Szent Epiphanius
1) Zsolt. XVIII. 15. — 2) Máté XIII. 47. — *) V. ö. Uraug. Ekk.
(Chron. Frut. Mich.) MG. SS. VI. 129 ; Hist. Mise. ; Jordanes c. 57.
(Középkori Krónikások III. 127— 130).