Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

112 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. II. I3— 14.
kisebb tenálad; azután ismét egy másik és ezután egy negyedik^
a mely, mivelhogy legharcziasabb lesz, a mindeneket felaprító vas-
hoz hasonlítható}) Lám csak, miként nevezte el a próféta a négy-
említett ország elsjét nagy tekintélye után az aranyról, s a két
közbles után a negyediket hatalma s az egész fölclkerekségét
elnyomó hadi ereje miatt vasnak. Az els és a negyedik a
babyloniak és a rómaiak leghatalmasabb birodalmai, melyeket
feljebb említettem : ezek elsjének a Keleten való letntével,
a perzsák és görögök uralmának közbejötte után, feltnt a
Nyugaton a másik, melyet már gyakran említettem ; ámbár
némelyek a perzsák uralmát s egyszersmind a médekét és chal-
daeusokét is a babyloni uralomhoz számítva, a második helyre
az afrikai uralmat tették a világ négy fbirodalma között, úgy,
hogy mintegy a világ négy sarka szerint állapítsák meg a világ
négy birodalmát is : t. i. a Keletnek osztva be a babyloni, a
Délnek az afrikai, az Északnak a maczedoni, a Nyugatnak a
római országlást. A mit pedig ugyanaz a próféta tovább folytat
és elmondja, hogy ez a birodalom, melyet a vashoz hasonlított,
lábaiban, a mely rész az emberi test végtagjairól vett hasonlat
szerint a véget szokta jelölni, félig vasból való, félig cserépbl
való volt, mígnem kezek beavatkozása nélkül egy a hegybl
kiszakadt k által megüttetvén, alapostul összeomlott, — azt
Isten segedelmével a maga helyén szintén el fogom mondani.
Mi ugyanis annak vége felé helyeztetvén immár tapasztaljuk
is azt, a mi róla elre megmondatott s a mi a legközelebbi idben
bekövetkezend dolog még hátra van, azt félelemmel várjuk.
14.*)— Cyrus annyi diadal után kevélységében felfuvalkodva,
kétszázezemyi sereggel megtámadta Scythiát, melynek trónján
akkor Thameris királyn ült. Miután az Araxis folyón átkelt,
tábort ütött s aztán ravaszul kicsalván a scythákat, a királyn
seregének egy harmadát a fiával együtt felkonczolta. Ezen
dologért az az asszony Cyrust furfangosan trbe csalta s egész
seregével együtt annyira tönkretette, hogy, mint mondják,
annak a rettenetes nagy vereségnek még hírvivje sem maradt.
Azt is mondják, hogy a fejét egy emberi vérrel megtöltött
tömlbe vetvén, nemének szelídségébl kivetkzve, így fakadt
1) Dániel 2. 38— 40. — *) V. ö. Augustinus, De civ. Dei.
XVIII. 26; Orosiiis, Hist. II. 7.