Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VI. 283
szállott, A magyarok rablóhadjárata, Lajos halála. i6. Konrád uralma
keleti Franciában, a mag^'arok veresége, Arnulf herczeg menekülése, a
király halála és a szász Henrik trónraemelése. 17. A teutonok uralmának
kezdete s a különböz indokok arra vonatkozólag, hogy vájjon a teutonok
birodalmának vagy még inkább a frankok birodalmának kell-e nevezni.
18. Henrik uralkodása keleti és Károlyé nyugati Franciában ; a két
király Lotharingiáért való viszálykodásának megsznése. Arnulf bajor
herczeg zsarnokoskodása, gyzelem a magyarok fölött. A szent lándzsa s
Henrik halála. 19. Ottó uralkodása, gyzedelmeskedése a belgákon s a
szlávokon. Lajos megválasztása és Ottó által való visszahelyezése és
mindkett jelenlétében zsinatot tartanak ; miképpen nyomult Ottó
Itáliába, a hol Berengariust leverte, majd fiával, Alberttel együtt kegyeibe
fogadta. Fiának, Letalfusnak a lázadása és meghódolása. 20. Ottó gyzelme
a magyarok fölött, a skiraisi gróf árulása s ugyancsak Ottó gyzedelmeskedése
a szlávokon. 21. A rómaiak panaszkodása Berengarijs
hatajpiaskodása miatt ; a király pedig, miután fiát trónra emelte, Itáliába
vonult s a papiai palotát újból íelépitteté. 22. Ottó Rómába vonul, a hol
János pápától s az egész néptl megkapja az augustusi czímet s így a
római császárság a teutonokra vagy mások szerint a keleti frankokra
száll át. A hogy a császár Papiába ért, Berengarius megfutott. 23. Acsászár
János pápát, mivel az Albertet befogadta, fpapi méltóságától megfosztja
és Leót ülteti helyébe. 24. A császár foglyul ejti Berengariust, a lázadást
szító rómaiakat leveri s aztán Spoletumnak veszi útját. Visszatérve a
rómaiak közül egynehányat íölakasztat s elhunyt Szászországban,
miután fiát megelzleg a pápával megkoronáztatta. 25. II. Ottó császár-
sága, Calabriába vonulása s haUíla. A rómaiak hagyományos tudósítása
Szent Bartholomeusról. 26. III. Ottó császársága. Szent Albert vértanúsága
s a császár halála. 27. Henrik császársága, gyzelmei, a baben-
bergi püspökség alapítása, a magyarok megtérése s a császár halála.
28. Konrád király uralkodása s felesége, Gisila ; kiváló tulajdonságai s
gyzelme a lengyelek fölött ; Konrád és Ernestus berezegek lázadása,
Ernestus megbékélése s a király hadjárata Itáliába. 29. Konrád császárrá
avatása s a nép között támadt lázongás. Visszatérése, Ernestus herczeg
felkelése és halála. 30. Rudolf burgundiai király halála s Burgundia
átadása a császár fiának. Gallia leírása. 31. Odo lázadása Galliában és
a császárnak ellene indított hadjárata ; meghódolni kényszerül. A császár
itáliai hadjárata és gyzelme. A császár hívei megölik Odot. Fpapok
elfogatása, Parma elpusztítása, a császár apuliai útja s ottani gyzelme,
a hazatérk között dühöng pestis és a császár halála. 32. Henrik császársága
s kiváló tulajdonságai. A császár csehországi sikere s gyzelme
Pannoniában, házassága s Leopaldus rgróf halála. Szakadás a római
egyházban, Gratianus letétele, Clemens felemelése s hogy mi volt a nézete
errl Hildibrandusnak. 33. Henrik, miután Clemens Rómában megkoronázta.
Apulián átvonulva hazatért ; a kiket késbb a római székbe
helyezett ; s hogy miképpen jutott a püspöki méltóságba Bruno, a ki
Leó is. Gotfridus és Baldewinus berezegek meghódolása, zsinatot tartanak,
a magyar hadjárat. A normannok beütése Apuliába, Leó elköltözése.