Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

PÉTER TRÓNRALÉPTÉNEK ÉS BUKÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI. 41
tikai szereplést remélhetett ? Egyébként is Gizella férje halála-
kor legalább is hatvan esztends volt már.^) Ilyen magas korban
még a rendkívüli lelkek is csak rendkívüli körülmények
hatása alatt tznek ki maguk elé új czélokat. Ha Gizella királyné
ilyen rendkívüli energiájú asszony lett volna, annak mégis
csak maradt volna valami csipetnyi nyoma a mi hagyomá-
nyainkban is.
El kell tehát fogadnunk azt, hogy Péter Szt, István udva-
rában olyannak mutatkozott minden tekintetben, mint a kire
jó reménységgel rá lehetett bízni a kereszténységben és mo-
narchikus berendezéseiben fiatal Magyarországot,
A kútfk aprólékosnak látszó, éppen ezért sokszor figyelmen
kívül hagyott adatai úgy nagy vonásokban elénk tárják,
hogy Péter trónrajutása nem momentán határoztatott el,
hanem rendszeresen ránevelték, elkészítették. 2) A Szt. István-
ról szóló nagyobbik legendában olvassuk, hogy Pétert István
»jam dudum ad se vocavit*.^) Fölemlítik azt is, hogy olyan
nevelésben részesült a királyi udvarban, hogy rá lehetett bízni
a keresztény egyház védelmét.'*) S csaknem egybehangzóan
jelentik, hogy a király a sereg fvezérévé nevezte ki, majd
fiává fogadta, örökösévé tette és túlszigorúan megbünteté az
új helyzettel elégedetlen Arpádházi herczegeket.^)
De van még egy más megfontolásra érdemes jelenség is,
a mibl némi joggal szintén arra következtethetünk, hogy Szt.
István udvarában a Péter egyénisége tiszteletre méltó volt, s
hogy trónrajutása nem véletlenül történt, avagy éppen Szt.
István akarata ellenére.
Az 1030-ki háború után ugyanis ismét nagyra emelkedett
Magyarország tekintélye a németek, fképpen pedig a határ-
grófságbeliek szemében. A leginkább érdekelt Babenbergi
^) V. ö. Wertner, Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek,
1892. 38. stb. — *) V. ö. Pauler i. m. 533. — ') Legenda S. Stephani
tegis maior. c. 15. (Endlicher i. m. 153.) — *) Leg. mai. c. 15. ; Hartwici
ep. Vita S. Stephani reg. c. 21. (Endlicher i. m. 185.) — ^) Annales
Altah. M. Ad ann. 1041. ; Herim. Aug. Ad ann. 1038. ; Hartwici Vita
S. Steph. c. 20. stb. Az itt járt montecasinoi barátok Pétert (Salamon
néven) egészen István fiának tekintik. (Leonis Marsicani et Petri
diaconi Chronica monasterii Casinensis. Lib. II. c. 75. M. G. SS.
VII. 674.)