Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. III. 8— 10. 173
melyek a hosszú nyugalomtól megrozsdásodtak, az athéniek és
dákok lázadása miatt kitárulnak és Vespasianus eltt nem is
zárultak be. De, ámbár a katonaság harczra készen állott, a
hosszú szünet után sem zörögtek a fegyverek. És hihetleg az új
király trónralépése folytán történt, hogy ekkora lázadások a
háborúk csapásai nélkül befejezdtek. Eddig Comelius Tacitus.
9.*) — Az Ür megtestesülésének 15. évében Augustus, ural-
kodásának 58. évében, befejezte életét, és követte t az uralomban
mostoha fia, Tiberius. Ez igen békésen kormányozta az
államot, és sem bels uralmában a polgárokat nem sanyargatta,
sem kívül nem gerjesztett harczi vihart. Uralmának 4., azaz
az Ür megtestesülésének 19. évében Germanicus, Drusus fia
és Caligula atyja, a germánok fölött gyzedelmeskedett. Abban
az idben, mint mondják, oly emberséges volt Tiberius, hogy
midn kincstárnokai az adók növelését javasolták, azt felelte,
hogy a jó pásztor dolga a juhokat nyírni s nem koppasztani.
Azokban a napokban egy Mundus nev gonosz ember egy
erényes úrnt, Paulinát, igen ravasz módon csábított el. Miután
ugyanis gyakran sikertelenül próbálta házasságtörésre rávenni,
egy templom papjait pénzzel rávette annak kinyilatkoztatására,
hogy egy isten akar azzal az úrnvel frigyesülni. Elmondja a n
férjének, a férj helyesli. így a n éjjel a templomba megy és
várja azt az istent. Eljön hát Mundus és vágyát kielégíti az
isten neve alatt. Azután feltárja az asszony eltt tettét, A n
pedig elmondja férjének. Midn Caesar ezt a bnt a férjtl meg-
tudta, méltó büntetés gyanánt a templomot lerontatta, a papokat
keresztre feszíttette, az ifjúnak azonban, mint a kit a nagy
szerelem vakított el, nem helyén való könyörületességbl meg-
kegyelmezett, csak a Városból távolította el. Ezt a példát
azért hoztam fel, hogy megmutassam, miszerint Tiberius ugyan
szelídlelk volt, de ítéleteiben a bnösökkel szemben engedé-
keny, a mi csaknem az összes szelíd bíráknak hibája.
10.*'* ) — Az Ür megtestesülésének 30., Tiberius császárságának
pedig 15. évében, midn már Archelaus halála után Judaeá-
*) V. ö. Orosius, Hist. VII. 4 ; Josephus, Antiquitates Jud.
; Uraug. Ekk. (Chron. Frutolfi) MG. SS. VI. 96 ; Pseudo-
XVIII. 7
Hegesippus II. 4. — **) V. ö. Eusebii Hist. eccl. a Rufino transl.
I. 10— 14.