Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

352 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VII. 24—25.
messzirl ismeri, a ki a hatalmasokat leteszi és az alacsonyakat
felmagasztalja ^) — azt a lealázottat és csaknem kétségbeesettet
a birodalom élére helyezte, ezt a hímevével s hatalmával dicsekedt
meg letaszította a magasból. Mit is mondhatnánk itt
mást, hacsak azt nem, hogy Konrádot, a ki szemei eltt nagy
volt, elbb megalázta s a megalázottat jámborságára való
tekintettel fölmagasztalta? Az emberi dolgok ezen változékony-
ságának, az isteni kegyelem bségébl eredvén, arra kell bennünket
serkentenie, hogy kerüljük a ggösséget és alázatosságra
törekedjünk. Es mi mást érdemel a halandók olyannyira nyo-
morúságos sorsa — a mely az embert egyszer a koldusságból
királyságba emeli, másszor a királyságból koldusságba rántja
le és sanyargatja — mint a földi lét megvetését és az örökkévalónak
állandóságára utal bennünket, a mely nem változik, sem
el nem múlik ? ! Hogy
micsoda nagy veszedelmek származtak
abból az egész birodalomra, különösen pedig szegény Bajor-
országra, azt naponta tapasztalhatjuk. A szászokat, a kik
azóta a király ellen lázonganak, inkább szelídségével, mint
fegyverrel csillapította le. Rogerius pedig gonoszul kezet emelt
az Ür fölkentje ellen és Innocentius pápát, a ki a rómaiak
seregével Apuliába akart menni, orvul elfogja ^) és kicsikarja
tle a siciliai királyi czím elismerését,®) az átok alól való felmentését
és ehhez Apulia, Calabria herczegségét és Capua
fejedelemségét.
25. — A míg Itáliában ezek történnek, azalatt Leopaldus
rgróf,*) a ki a királytól a noricumi herczegségét kapta, mivel
csaknem valamennyi báró hívéül szegdött és szeretetbl avagy
félelembl önként hozzá özönlöttek, — elször a fvárost s a
herczegség székhelyét, Ratisponát hajtotta fennhatósága alá,
azután pedig népes sereget gyjtött s az egész Bajorországon
átvonulva, annak határán a Licus folyó mellett, Augusta városá-
val szemben három napon át az ország ügyeivel foglalatoskodott,
buzgó bíróként gyakorolván tisztét. A Bajorországból már
elzött Henrik herczeg ezen idben Szászországban meghal *) és
apósa mellé temetik. Halála után a szászok kicsiny fia *) iránti
1) Lukács I. 52; Zsolt. CXXXVII. 6. — 2) 1139 jul. 22. —
'•) II 39 jul. 27. — *) IV. Leopold, a mi Ottónk testvére. — ^) 11 39
okt. 20. — *) A 10 éves Henrik.