Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VII. ELSZÓ. 323
gokra nehezedtek. 22. Konrád király felemeltetése, a szászok és Henrik
herczeg ellenmondása. Rogerius megfutamodása és Leonis Péter halála.
23. A szászok békére szólíttatnak fel, Henrik herczeg kiátkozása és számzetése.
Rogerius hatalmaskodása, Leopaldus herczegsége, a Rómában
tartott zsinat. 24. Kitérés Konrád király szerencséjére. A szászok fel-
kelése. 25. Welfo küzdelme a herczeggel s aztán a királylyal, a ratisponaiak
felkelése, a herczeg hadjárata Welfo ellen és halála. 26. A csehek
pártoskodása, a király odavezetett hadjárata. A herczegség átadása
Henriknek, Leopaldus testvérének s az a tömérdek baj, a miket ebbl
kifolyólag Welfo és a megnevezett Henrik a bajor tartománynak okoznak.
27. Tibur meghódítása, a római nép lázadása, szenátorok választása és
Innocentius pápa halála. A veronaiak gyzelme. A paduaiak. 28. Milyen
vége volt konstantinápolyi Jánosnak a syriai hadjárat után s fia, Mánuel,
miképpen, azaz mely okból lépett szövetségre a mi királyunkkal. 29. Az
itáliai városok különféle hadakozásai s azoknak különféle kimenetele.
30. Edissa elfoglalása és székesegyházának megszentségtelenítése. 3 1 . Lucius
pápa üldöztetése és követsége a királyhoz ; a római nép a szenátorok
mellé még patriciust is választ és ezért Eugenius, Lucius utóda, közülök
némelyeket az egyházi átok kardjával sújt. 32. Az armeniaiak küldöttsége,
útjuk oka és a csodák, a melyeket a római kúrián láttak. 33. A gabulai
püspök és az hírei, a melyeket a tengerentúli országokról beszélt.
34. A római pápa megbékélése a római néppel és ennek megismétld
zavargása. Boritius, különféle nyugtalanságok a földkerekségen és a tör-
ténet befejezése. 35. A különböz vallásos rendek leírása és a hetedik
könyv befejezése.
Elszó. — Minden embernek azért van szellemi tehetsége,
hogy megismerje az teremtjét, az Istent és ne haladjon el
bezárt szívvel az mvei mellett s ne siket fülekkel halljon
azokról. Végre is, hogy az ember erre van teremtve, bizonyítja
azt testalkata is, a mely nem lefelé hajlik más lények módjára,
hanem fölfelé az égbe tekint. A bens ember is teremtjének
képmására van teremtve és anyagot kapott az igazság fel-
kutatására nemcsak a rajta kívül álló más, szép és nagy teremtményekben,
hanem önmagában is megtalálja azt, azért, mivelhogy
Isten színének fényességét, mintegy jelkép gyanánt,
magán viseli. Isten tehát némelyek szerint nemcsak tördik
a világgal, hanem mindenható felségével megteremtette azt,
a mi nem volt, a megteremtettet mindentudó bölcseségével
kormányozza, a kormányzottat jóságos kegyével megóvja,
a mi világosan megérthet abból, hogy minden okos és jó szereti
s magához öleli a tulajdon jómveit. Ha tehát az ember, a ki
változandóságnak van alávetve, a ki a bölcseségbeni részesedése
21*