Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

118 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. II. l8—IQ.
között annak a Városnak, mely hivatva volt az egész föld-
kerekség fhatalmát megszerezni, kitnt, hogy Isten a világ
igénytelen erit szemelte ki arra, hogy megdöntse velük a
hatalmasokat.^)
19.*) — A Város alapításától számított 335. évben úgy
Siciliában, mint Görögországban háborúk súlyos válságai
törtek ki, és pedig Siciliában a cataniabeliek és syracusaiak
között, Görögországban ellenben a lacedaemoniak, thébaiak,
spártaiak és athéniek meg a perzsa királyok, Xerxes, Dárius
Nothus és Artaxerxes között, mely utóbbiról késbben fogok
szólani. A perzsák ugyanis az athéniek iránti gylöletbl fel-
izgatták ellenük az említett városokat is. S ez a veszedelem
annyira kezdett már elharapózni, hogy az athénieknek ama
nagytekintély és nagyhír városa, a mely nem kevésbbé virágzott
fel övéinek bölcseségébl, mint vitézségébl, majdnem
alapostul feldúlatott, úgy, hogy már a más helyre való áttelepe-
désrl is tanakodtak, mirl a római ékesszólás legnagyobb mes-
tere, TuUius, a Kötelességekrl írott könyvében ily módon tanús-
kodik :^) Az athéniek, mikor a perzsák támadását már semmiképpen
sem tudták elhárítani s mikor elhatározták, hogy a várost oda-
hagyva s feleségeiket és gyermekeiket Troezenben letéve, hajókra
szállanak és Görögország szabadságát hajóhaddal védik meg :
akkor azt a bizonyos Cirsilust, a ki azt tanácsolta, hogy a városban
maradjanak és fogadják be Xerxest, agyonkövezték. Ugyan az
ismét végs válságba sodort athénieknek becsületességét ma-
gasztalva így szólt 3) : Themistocles azon háborúbeli gyzelme után,
melyet a perzsákkal vívott vala, azt mondta a népgylésben, hogy
neki van egy a hazára nézve nagyon üdvös terve, de annak nem
szabad nyilvánosságra kerülni, s azért azt kívánta, hogy a nép
bizzon meg valakit, a kivel azt közölje. Megbízták Aristidest. Ennek
elmondja amaz : a lacedaemoniak hajóhadát, a mely Getheum alatt
horgonyoz, fel lehetne gyújtani, minek megtörtöntével szükség-
képpen megtörik a lacedaemoniak ereje. Miután ezt Aristides
meghallgatta, nagy várakozásra elment a népgyülésbe s kijelentette,
hogy a terv, melyet Themistocles ajánlott, nagyon hasznos, de leg-
kevésbbé sem tisztességes. Az athéniek pedig azt, a mi nem tisztessé-
1) Kor. I. I. 27. — *) V. ö. Orosius, Hist. II. 14— 15. 17. —
2) Cic. De off. III. II. — 3) Cic. De off. III. 11. 49.