Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

356 FREISINGI OTTÓ KRÓNIKÁJA. VII. 28—29.
a kik igen nagy számmal tartózkodtak ott — kizte kamrácskáik-
ból és a legkegyetlenebbül bánt el velük, nem úgy cselekedvén,
mintegy »Kalos«, azaz »Jó« János. De nem sokkal rá, a vadászaton
mérgezett nyilakat használván, egy ilyennel véletlenül megsebesíttetett
s még azon hadjárat alatt a legszánalmasabb módon
bevégzé életét^) a leggazdagabb király, birodalmát fiára, Mánuelre
hagyván hátra.
Ez idben halt el^) Folcho jeruzsálemi király és országa
kormányzását fiára, a még ifjú Folchora^) hagyta. Az uralomra
jutott Mánuel pedig drága ajándékokkal követeket küldött
Konrád királyhoz,*) a mint azt elbb már atyja is megcselekedte,
és megújította vele a szövetséget. És a miként a két császár a
császárságnak a frankokra való átvitele óta különféle elnyös
alkalomból gyakran megtartotta ezt a szokást, úgy
jött létre
most is ez a szövetség Johannes, ennek atyja és Konrád között
mindkét birodalom ellensége, Rogerius ellen.
29. — Ezen napokban ^) a király távolléte következtében
Itália városai a végletekig eldölyfösödtek, a velenczeiek ugyanis
a ravennaiakkal, a veronaiak és a vicentiaiak a paduaiakkal
és tarvisiumiakkal, a pisaiak s a florentiaiak a luccaiakkal és a
senaiakkal állottak dühös hadakozásban s vérrel, fosztogatással
és gyujtogatással árasztották el csaknem az egész Itáliát. Mert a
paduaiaknak az elbbi évben okozott károkon kívül, a miket
fentebb említettünk, a veronaiak és vicentiaiak folytatólag
tzzel-vassal pusztították el a tarvisiumiak ersségeit, falvait
és szántóföldjeit. Szárazon s tengeren kölcsönösen igen sok kárt
okoztak egymásnak a velenczeiek s a ravennaiak is. A pisaiak s a
luccaiak pedig, a kik a túlságosan nagy szomszédság következtében
lankadatlan dühvel hadakoztak, bukásukba Tuscia minden
erejét belesodorták. Az ország rgrófjávai, Ulricussal ugyanis a
florentiaiak is Sena kapujáig hatoltak elre s annak külvárosait
felégették. A senaiak pedig látva azt, hogy a florentiaiakat sem
számban, sem erben föl nem érik, segítségül hívták a luccaiakat.
A luccaiak pedig úgy a maguk, mint Guerra Guido gróf érdeké-
ben, a ki szintén a florentiaiakkal viselt heves hadakozásában
fordult hozzájuk, ellenségnek nyilvánítják a florentiaiakat.
^) Ciliciában, 1143 ápr. 8. — ^) 1143 nov. 10. — ^) III. Bal-
duinra. — *) 1145. L. m. Gest. Frid. I. 25. — ^) 1143/44.