Freisingi Ottó krónikája. Ottonis episcopi Frisingensis ... - MEK

FREISINGI OTTÓ KRÓNIKAJA. III. 3— 5. 16^
legnagyobb, három évig 15 légióval folyt. Ebbl megismerhet,
milyen ers volt a nevezett germán nép, hogy a római
birodalom legnagyobb hatalma ellenére a római katona-
ságnak akkora pusztulását okozta. Augusta lakói azt állít-
ják, hogy ez a vérengzés ott történt és bizonyítékul mutatnak
egy halottak csontjaiból összerakott dombot, melyet a
népnyelven mindmáig Perleichnek neveznek, mert ott egy
légió pusztult el, és mutogatnak egy Varus nevérl elnevezett
falut.
4.*) — Miközben Augustus Terraconánál, az innens His-
pánia egy városánál tartózkodott, indusok és scythák követei
ajándékokkal békét kérni jönnek. S valamint egykor Babylonban
trónoló Sándorhoz a legszéls Nyugat nemzetei, úgy most
Caesarhoz a nemzetek a legszéls Kelettl a legvégs Nyugatig
könyörögve és meghódolást Ígérve önként odajárulnak ;
a par-
thúsok is elküldvén a jelvényeket, melyeket Crassus megöletése-
kor a rómaiaktól elvettek és kezeseket adván, békét kérnek.
Es így az egész földkereksége a rómaiak alá kerülvén és fel-
osztatván, Augustus harmadszor bezárja Janust és zárva is
maradt 12 évig. Maga Augustus pedig, bár már az egész földnek
ura volt, sohasem engedte magát sem komolyan, sem tréfából
úrnak neveztetni, E tekintetben valóban ki lehet kelni a mi
dölyfsségünk ellen, a kik ezt a czímzést keresztény és pap
létünkre megköveteljük, a mit az ész belátása folytán még a pogányok
is elkerültek.
5,**) — Abban az idben, midn Augustus úgy a zsidóknál,
mint a többi népeknél vagyonbecslést rendelt el Cyrinus veze-
tése alatt, szerepelt a galilaeai Júdás, a kirl szó van az Apostolok
cselekedeteiben. Róla a zsidó háború történetének második
könyvében Josephus így szól : Abban az idben egy Júdás nev
galilaeai férfiú elszakadásra izgatott, bizonyítgatva, hogy igen
rossz lesz nekik, ha belenyugodnak, hogy a rómaiaknak adót fizes-
senek és Isten után halandó uralmat trjenek. Cyrinusról pedig
így szól : Cyrinus a curia egyhangú akaratából az egyes hivatala-kon
át egészen a consulatusig emelkedett és egyébként is tisztelet-
*) V. ö. Orosius, Hist. VI. 22. Uraug. Ekk. (Chron. Frut.) MG.
SS, VI. 93—95. — **) V. ö. Uraug. Ekk. (Chron. Frut.) MG. SS.
VI. 94—95 ; Eusebii Hist. eccl. a Rufino transl. I. 5.