Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

hátrább húzására szolgálhatott az a fából való vonókapa, amely ugyancsak a legutóbbkerült elő egyik bányavágatból.A középkori vágatokban valószínűleg használták a csille ősi formáit, a szántalpasládákat is, bár ilyenek még épségben nem kerültek elő, de a sok rövid deszkadarab,amelynek egyéb célja nem ismeretes, feltehetően ilyen szállítóládák töredékelehet. Csilléket ugyancsak nem találtunk a leletek között, azonban az 1700-asévek végén keltezett források már említik a pallókat és csilléket, amelyekbőt hiányukvan a bányászoknak (3). Ez időben tehát már a nagyobb szelvényű vágatokbanpallókon tolt facsitlékkel szállíthattak.A függőleges aknákban kötélre kötött bőrtömlőben vagy bödönökben szállítottak.A bödönök fából készült nagyobb méretű vödörhöz hasonlítottak. Ilyenbödönfcnékhez hasonló deszkadarabokat is találtak, továbbá igen erős 2 cm átmérőjűgömbvasból készült vödörpántot és fogantyút is. Valószínű bőrtömlők felvonásáhozhasználták azt a járom alakú, kovácsoltvas eszközt, amely középkoribányászszerszámokkal együtt került elő, A kötelet a külszíni aknaszájnál felállított,kézzel forgatott hengerre tekerték fel — mint ez a kerekes kutaknál faluhelyenma is használatban van. Valószínűleg azonbanösszetettebb aknaszállítógéppel is rendelkeztek,amelyet lójárgány hajthatott. Erre utal a „Gépely"-tető vagy másként Gépely-bérc elnevezés. Ezen aponton a XVIII-XIX. századbeli források régi beomlottaknáról és kiterjedt hányóról beszélnek, amelynekújból való feldolgozására hány a jogi adományozásis történt (3).8, VisemelésA hidrológiai adottságok mindig kedveztek arudabányai bányászatnak, a terület ugyanis vízszegény.Kisebb mennyiségű bányavíz azonban mégisjelentkezett, részben a pannonkorú homokok rétegvizei,részben a dolomitok hasadékain leszivárgó csapadékvízformájában. Ezek a régi „Rudahegy" galyagosiszakaszán a középkori bányászat szempontjábóljelentős nagyságrendre tehettek szert. Errőlértékes leletek tanúskodnak.A kisebb bányavízmennyiségek kiemelését azaknaszállítás bödönjeivel végezték. Ez a vízemelésimód nagyobb vízfakasztás esetén a termelés gátjávávált, ezért külön vízemelő berendezésekről kellettgondoskodni.Az Andrássy I. bányarészben 1947-ben földalattifejtéssel egy olyan középkori aknára találtak, amelynek egyik sarkában vörösfenyőtörzsből készített vízemelő csőrakat volt beépítve. A hosszú 10—15 m-esfenyőfatörzseket vályúszerűen kivájták és nyitott oldalukat deszkával szögeztékbe. A hosszú törzsek átfúrását ugyanis nem lehetett megoldani. Az egyes csőrakatokösszeillesztése úgy történt, hogy az egyik törzs vékonyabbik végét a másikvastagabbik végébe dugták bele, ahol kialakított belső peremre támaszkodott.7* — 2/1 s