Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A közellátás ellen elkövetett vétség alapján indított eljárás felmentéssel végződött.A Rima azonban a politikai hangulat nyomásának engedve nyugdíjazta.Kállai jogfolytonosságának biztosítása érdekében e nyugdíjat a felszabadulásignem vette fel. . •Félreállításával a vasércbánya történetében korszak zárult le. Határozott,ellentmondást nem tűrő, sokszor erőszakos egyénisége, világlátott, szociális érzékkelrendelkező lénye sok nehéz helyzetben segítette át gazdasági válságokon, ellátásinehézségeken a vasércbánya dolgozóit. Segítőkészségével özvegyeket, árvákatgyámolított. A mód, amellyel az ügyeket intézte, nem nyerte meg a dolgozók tetszését,bár sok kiváló intézkedéssel igyekezett elmaradottságukon segíteni.Teljesen egyéni szakmai megállapításait munkatársai nem igen tették magukévá,azonban ezeket földalatti kutatásai és intézkedései igazolása céljából meggyőzőerővel hirdette.Távozásával a Rima vezérigazgatósága az önálló bánya igazgatóságot megszüntetteés a Felvidék egyrészének visszacsatolásával a magyar igazgatás alákerült rozsnyói bányaigazgatósághoz csatolta.A rudabányai üzemfőnökség, amelynek vezetőjévé Pantó Endrét nevezték ki,megtartotta vezetése alatt a vasércbányán kívül a kurityáni szénbányát és villamosközpontotés az eplényi mangánércbányát, amely 1932-től kezdve tartozott ehivatalhoz.Az üzemfőnökség hatásköre elvileg nem változott, csupán csak a vezérigazgatósága rozsnyói bányaigazgatóság közbeiktatásával az üzemtől eltávolodott.A rozsnyói bányaigazgatóság az ügyeket nem ismerve, érdemi irányítást nemfejtett ki. Az üzemév II. felében a bányavezetés átszervezése, a háborús viszonyokkövetelte nagyobb termelés elérése és a különböző nehézségek leküzdése volt a főcél.Az eddigi földalatti kutatóvágatokon kívül megkezdődtek a fejtést előkészítőmunkálatok is. Tekintettel arra, hogy a vasércelőfordulás túlnyomórészt 2 m-nélvastagabb volt, tömedékeléses fejtési módokat terveztek. A tömedékeléshez szükségesmeddőanyagot a külszíni letakarítás biztosíthatta, és így külön termelésérenem volt szükség.A külszíni fejtési határok kijelölése azzal a céllal történt, hogy a tömedékanyagrövid szállítással juthasson a földalatti fejtésbe.Először az Andrássy I. galyagosi részének tervei készültek el. Megállapították,hogy a még külszínileg leművelhető területen 700 000 m 3 meddőre 400 000 m 3 ércjut. Kijelölve a külszíni és földalatti fejtés határsíkját, a meddő elhordását e bányarészún. IV. sz. felvonója szállítóképességének teljes kihasználásával elkezdték,ugyanakkor 1942 októberében megkezdődött a terület rendszeres földalatti fejtéselőkészítéseis.Egyidejűleg az érctermelés növelése végett a kisebb előkészítést igénylő AndrássyII., Vilmos és Deák bányarészekben is fokozatosan indultak földalatti fejtések.A barnavasérc-fejtéseket követeién a XIV. creszke 200-as szintjén is megkezdődteka kézi tömedékelési! pátfejtések.A kísérleti fejtések különböző dőlésű és vastagságú érctestekben folytak, igyekezvea fejtési viszonyokat minél alaposabban megismerni, hogy a jobb teljesítményűfejtési mód kidolgozására támpont álljon rendelkezésre.A feladat megoldását Podányi Tibor beosztott bányamérnök végezte. Azeredményeket a IV. fejezet ismerteti részletesen.