Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Gucklcr Győző (3) a vasércbányászatról 1882-ben írt cikkében a Borsodi Bányatársulatmegalakulásával annak a reményének ad kifejezést, liogy ,,ilyképpen abányászatot a vidéken erős kézzel felkarolván, azt bizonyára szebb jövőnek viszieleibe ..." A továbbiakban leírja, hogy „Rudabánya a vaspályától meglehetősmessze fekszik, a vaskőnek szekereken való odaszállítása pedig igen drága, sőt azutak rosszasága folytán főleg esős időkben sokszor lehetetlen lett volna, a főgondarra lett fordítva, hogy a szállítás fennakadás nélkül történhessék, amit csakis avaspálya által lehetett elérni."A bérleti szerződés és a kitermelt érc elszállítása a rudabánya-barcikai iparvasútsürgős megépítését kívánta.A pályaépítést még 1880-ban megkezdték. A 12 kg/f m-es acélsínre a legkedvezőbbajánlatot (I. o. 100 Ft/t, II. o. 80 Ft/t) a witkowitzi vasgyár adta.A nyomtávot 1000 mm-ben állapították meg. A pálya alatti vízátereszeketvascsővel képezték ki, az összes hidakat — a Sajó fölött is — fából készítették. A 14,1km hosszú pálya részére 72 hold 819 négyszögöl területet vettek igénybe,A rudabánya-felsőtelekesi lóvontatású bányavasút megépítését 1892. júliusáraírta elő a végleges szerződés, így a Rudabánya felől kezdődő bányászat fokozatostávolodása mértékében épült csak meg.Az iparvasút forgalma 1881. augusztus 25-én indult meg. A vontatást két dbB. Demmer rendszerű, a florisdorfi gépgyárban készült, egyenként 50 LE-s mozdonylátta el.Ebben az első időszakban — éppen a vasútépítés fontossága miatt — a társulatirodája Barcikán volt. A vasút üzembehelyezése után azonban feloszlatták, és azigazgatóság Rudabányára költözött. Az első iroda, a jelenlegi műhely és központiirodaház közötti, ma is használatban levő épület volt. A barcikai rakodás felügyeletévela MÁV áüomáselöljárót bízták meg.Az első évi rendes bányatársulati közgyűlést Budapesten (11/1), 1881. november11-én tartották meg.A következő közgyűlést még Budapesten, attól kezdve kevés kivétellel mindRudabányán tartották. A közgyűlések német nyelven készült jegyzőkönyvei,mellékletei, a műszaki igazgatói és adminisztratív igazgatói, továbbá évi mérlegrőlszóló jelentések, amelyeket a rudabányai irattárban túlnyomórészt megtaláltak,képezték adataink legjelentősebb forrását.A termelési, szállítási, Önköltségi, meddőletakarítási, ércminőségi, létszám,átlagos keresetre vonatkozó adatokat e jelentésekből összegyűjtve tanulmányunkvégén mellékletként adjuk {I—IX. táblázat).Az első közgyűlésen megállapították, hogy az előirányzott 300 000 Ft alaptőkea bánya kellő fejlesztésére nem elég. Szükséges még10 lakóház építésére 25 000 Ft3 pörkölő kemence létesítésére 'i0 OflO FtVásárolt munkáslakás átalakítására és újak építésére30 000 FtA bánya további fejlesztésére, letakaritásra és bányavasútépítésre . . 20 000 FtÖsszesen: 95 000 FtEnnek és az eddig hitelből fedezett beruházások biztosítására az alaptőkét200 000 Ft-tal 500 000 Ft-ra emelték fel, amelynek 2/3 részét a witkovitzi társaság,t/3 részét Andrássy fizette ki, aminek ellenében két szavazati jogot kapott és részesedésiaránya 7/90-re növekedett. Az újabb befizetéssel kapcsolatosan a bányarészesekés megbízottaik kikötötték, hogy a tőketörlesztés évi 10%-kal történjék.