Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Próbálkozások történtek körforgó, villamos hajtású fúrógéppel is. A csehszlovákKolben-Danek E-428 típusú, kis fordulatszámú gép pl. márgában 35—75 cm/percfúrási sebességet ért el, a BH-16-tal elérhető 40—50 cm/perc értékkel szemben.A mésztartalomra" azonban kényes volt, ami miatt ez a teljesítmény esetenként10—15 cm /percre is csökkent. Márgánál keményebb kőzetekben nem volt használható,ami indokolatlanná tette volna a rengeteg és csak itt-ott használható elektromosszerelvény beépítését a sűrített levegő hálózat mellé. Bevezetésre nem került, viszonta körforgó fúrógépek előnyeit a sűrített levegős MBF-2 (MÁVAG) szénfúrógéppelkívánták a márgában hasznosítani. Ez a gép nagy fordulatszáma miatt csak szárazés ugyanakkor mészrög nélküli márgában sikerült, s nem szorította ki a BH-16-osfúrókalapácsot.A BH-16 fúrókalapács minden előnye mellett sem maradhatott általános fúróeszköz.A Rudabányán előforduló kőzetek nagyobb tömegének pora 10% körülinedvességtartalma miatt hajlamos a tapadásra és levegővel nem öblíthető. Ezérta bordázott, ún. Elliot profilú fúrórúddal dolgoztak, ami viszont vízszintes lyukaknálnem adott elegendő porkihordást és 200 cm-nél hosszabb fúrásnál a fúrótörmelék80%-át bennhagyta. A fúrási sebesség ugyanekkor az első 100 cm teljesítményéhezmérten 84%-kal csökkent, mint a 2. táblázat adataiból látható. Egyidejű légöblítésadagolásával a teljesítménycsökkenést 66%-ra sikerült korlátozni. Ezeket a kérdéseketa hengeres betörőlövés időközben megindult kísérletei vetették felszínre. Egyídeiga 200 cm-es fúrási mélység megfelelt, de a fúrókocsi megjelenése a nagyobb súlyú,de jobb teljesítménnyel, hosszabb lyukak fúrására alkalmas fúrókalapács kereséséreindított és eredménye a Böhler BH-29 típusú fúrókalapács bevezetése volt. Erőscbböblítése biztosította, hogy kielégítő teljesítménnyel lehessen vele fúrni 3 — 4 m-eslyukakat is a feltárás leggyakoribb kőzetében, a dolomitban és pátvasércben.Ugyanez a kalapács oldotta meg a külszíni 3—4 m mélységű függőleges fúrólyukakelkészítésének kérdését is, ami a tömeges robbantás bevezetésének útját nyitotta meg.A kamrafejtésekben is szükség volt függőleges, lefelé irányuló lyukak fúrására,aminek legjobb eszköze szintén a BH-29 fúrókalapács lett. Ugyanitt a függőleges,felfelé irányuló lyukak fúrási munkáinak elkészítésére a BH-29-cel együtt vettékhasználatba annak BHA-29 jelzésű feltörőkalapács válfaját jobb eredménnyel, mintamit a fúrótámaszra szerelt BH-16-tal el lehetett érni (1. és 2. ábra).2. táblásaiA fúrási sebesség változása az öblítés módszerétől függően a lyukmélységfüggvényébenFúrási aeiesség változása %-hanFúrólyuk mélységecmBH-16bordázottfúróval öblítésnélkülBH-16lord ázottfúróval és lég¬ÖblítésselBH-29hatszögletesfúróval, lésről)Ütéssel0—100 100 100 100100—150 40 60 95150—200 30 . 52 75200—250 16 34 62Néhány év múltával 1954-ben mutatta be a Böhler-gyár SH-20 jelzésű, 21 kgsúlyú fúrókalapácsát, amely 2300/perc ütés és 200/perc feletti fordulatszámával az22* •— 2/1 S