Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A Rima vezérigazgatósága erre a következőket írta: Sajnálattal állapítjukmeg, hogy ilyen ércet nem érdemes Ózdra szállítani, hanem azt Rudabányán kell ameddőhányóra dönteni", s ennek következtében a pörkölési kísérleteket leállíttatta.Az érckereslet növekedtével 1934-ben újra kezdték a pörkölési kísérleteket.Az aláfúvással és szívással működő csőrácsos pörkölőkemencékből 1935—36.üzemévben már három volt üzemben 1,282 P/t pörkölési költséggel.Elszámoláskor azonban nem mutatták ki külön a nyers barnavasérc és különa pörkölt érc árát, hanem a termelési költség osztója a termelt barnavasérc és elszállítottpörkölt pátvasérc összes havi tonna mennyisége volt,i2. ábra. Kísérleti pátvasércpörköjö kemencékA kísérleti pörkölök teljesítményének fokozása céljából átépítették azokat.A körszelvényű aknáskemence pörkölofelületét egy 2900 mm átmérőjű, 3 mm vastaglevegőelosztó lemezzel képezték ki, amelyen 30—30 mm távolságban 3 — 4 mmátmérőjű lyukakon áramlott a ventillátorral fúvott levegő. E rózsán volt rétegezvea pát, amelyet kurityáni aprószénnel kevertek.A pörkölő fedéllemeze síneken eltolható tömítetlen korong volt. A lezárt pörkölőtérbőlaz izzó pátvasérc füstgázait ugyancsak ventillátor szívta el (2. ábra).Szénfelhasználása a nyerspát 8%-a volt.A kb. 2,5—3 m-es rétegben alulról felfelé átpörkölődő anyag a domború rózsafelületena csapolótérbe hullott. Az esetleges összesüléseket felülről vasrúddal széttörték,s 3—4 óránkint a süllyedő nyerspátoszlopot utánatöltötték.A pörkölt pátot a kemence alján csillébe csapolták. Napi teljesítménye 30—36t volt.Az osztályozatían pát nagyobb darabjai a kemencében nem pörkölődtek kirendesen, és az anyag igen porossá vált. A pörkölés következtében eltávozó C0 2