Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Mikor a nagyobbfokú földalatti termelés lehetővé tette a bánya terve szerintitermelésének elérését, és az első kotrógép beszerzésével az elmaradt külszíni meddőletakarításnagyobb ütemű megkezdése lehetővé vált, először az Andrássy I. bányarészgalyagosi meddőjének elbordásához kezdtek.Néhány hónapi gépi letakarítás után az 1950-ben érkezett szovjet gyártmányúE 505 típusú kotrógépet a bánya főhatósága, a Vegyesbányászati Főosztály másbányaüzemhez vezényelte át, s a kohászat jobbminőségű külföldi érccel való ellátottságamiatt 1951-ben a külszíni letakarítás ütemét csökkentette és a dolgozók egyrészét a szénbányászathoz helyezte át.1951- és 1952-ben a külszíni bánya már igen szükséges meddőletakarításalecsökkent (Ic táblázat).A meddőletakarítás elmaradásának következményeképpen 1953 februárjábanaz Andrássy I. bányarész Ny-i oldalán már a 30-as években megkezdődött hegycsúszásaz E-i oldalra is átterjedt és a 238 {+ 5,0) m t. sz. f. m. talpszintű tölcsértés az 1942—45. években letakarított barnavasérc-testet 24 óra alatt több mint100 000 m 3 -es meddőtömeggel betemette.Míg a meddőtermelés 1949, évi mennyisége az 1945. évihez viszonyítva 138%-kal,addig az összes érctermelés ugyanezen időszakra vonatkoztatva 133,5%-kal növekedett,ami a külszíni bányászat helyes fejlesztésének bizonyítéka.A termelés növelése műszaki fejlesztéssel történt.Ennek állomásai azok a kísérletek és eredmények, amelyekkel 1949-től kezdődŐIega keményfémélű fúrókoronák alkalmazásával és a hengeres betöréses robbantásokrévén, 1954-ben az országban először a rudabányai vasércbányában elértek:az egyszeri lerobbantással 3 méteres fogásmélység és a havi 46 harmad alatt, 5,3 m 3 -esszelvényű vágatban a 103,6 fm kihajtás.Ezzel a munkával kapcsolatos a hazai gyártmányú fúrókocsikkal végzett kísérlet,amelyet országos viszonylatban először ugyancsak a rudabányai vasércbányábaneredményesen végeztek.A gyorsított vágatkihajtásoknál a villamos és sűrített levegővel működő szovjetgyártmányú rakodógépek már 1950. évtől segítik azokat a törekvéseket, amelyekkelaz említett eredményt elérték.A kamrafejtésekkel, mint tömegtermelő fejtési módok bevezetésével, 1953. évtőlmegkezdődnek a sarabolóval folyó osztószinti vágatkihajtások, amelyek a teljesítményeketjelentősen emelik, s csökkentik az érc felrakásával kapcsolatos nehéztesti munkát.A külszíni bányászatban az ezredmásodperces padrobbantás bevezetése aműszaki fejlesztés bizonyítéka.Mindezeknek a munkáknak az eredményét a IVjc táblázat összműszakteljesítménymutatószáma tünteti fel. A kisebb teljesítményű földalatti és a külszíni műveléslényegesen nagyobb meddőletakarítási igénye mellett is biztosítani tudta a kedvezőkülszíni bányászat idején elért összműszakra vonatkoztatott érctermelési teljesítményt,amely az 1949. évi adatokkal Összehasonlítva, 33%-kal, az összműszakravonatkoztatott meddőteljcsítmény pedig 43%-kal emelkedett (IVc. táblázat).Teljesség kedvéért az összműszakra vonatkoztatott tonna érc és laza m 3teljesítménygörbéjét1892/93—1955. évig a 36. ábra, az összműszakra vonatkoztatottösszes termelt laza m 3teljesítmény görbéjét 1928—1955-ig a 37. ábra mutatja.A felsorolt adatok és eredmények indokolták, hogy a vasércbánya 75 éves nagyüzemiévfordulóját díszes keretek között megünnepeljék.