Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

helye, ércbányái, rézkohója, rézfeldolgozó üzemei voltak. A bizottság a helyszíniszemle során megállapította, hogy Rudabányán a rézérc nem folyamatos, összefüggőtelérben, vénában fekszik, amelynek részleges lefejtése után is a kőzetbeneltűnt ércek a telér csapása irányában újból felfedezhetők és felismerhetők volnának,ahogyan ez más bányákban történni szokott. Itt az érc darabosan, vagyis fészkekben— frustatim vulgo butzenweise — fekszik s ha az ércfészket lefejtik, eltűnika további nyom. Gyakran megtörténik, hogy egyes ércdarabokban érintetlen szűziállapotban — purum virgineum — rejtőzik a réz, de sohasem egy helyen nagy menynyiségben,hanem kis fészkekben elszórtan.A bizottság a rudabányai rézércet megvizsgáltatta a szomolnoki kincstáriolvasztó és tárcsázó kohókémlő hivatalában. A kémlőpróba eredménye a következőlett:1. Darabos ércből származó kovás érc réztartalma (Garkupfer) . . 9%2. Un. törmelékérc, rézzölddel behintve . , 16%3. Vöröspát, itt-ott kissé behintve nyersréz pikkelyekkel 3%4. Tört érc, rézzölddel bevonva 8%5. Ugyanolyan tört érc, erősen szennyezett, rézzölddel bevonva .. 19%6. Fidrentz Illés érce egy újonnan művelés alá vett helyről 37%A rudabányai ércek értékének megállapítása érdekében a helyszínen történőkohósítás eredményeit is látni kívánta a bizottság. Ezért javasolták, hogy Szomolnokrólegy hozzáértő tisztet rendeljenek ki Rudabányára kincstári költségen. Ezbányásztasson ki annyi ércet, amennyi egy heti olvasztáshoz szükséges. A bizottságnem igen bízott abban, hogy a kincstári kezelésbevétel jövedelmező vállalkozás leszaz uralkodóra nézve. Ha pedig a bányák a kincstárnak nem hajtanak hasznot, akkorRudabánya községnek megvásárlása sem célirányos, mert a bányászat esetlegesmegszűnésével az ottani korcsmák jövedelme is megszűnik, a jobbágyok robotteljesítményenem jelent bevételt, mert ott urasági major nem áll üzemben. Viszontnagy erdőség van a falu határában, bőven lenne faszénégetéshez fa, ha a kincstármégis saját kezelésbe venné a rézbánya üzemét (82).Bécs 1723-ban azzal válaszolt a vételi ajánlatra, hogy 4000 forint készpénzelőleget utalt ki az állítólag elszegényedett grófnőnek a rudabányai rézbányák üzeménektovábbfolytatására. Ez az összeg azonban jelentős késedelemmel és csupán1569 forintra csökkentve érkezett Gvadányiné kezéhez, aki aztán az egész maradékösszeget a bányák műveltetésére és a rézkohó kijavíttatására fordította. A kincstárennek ellenében lekötötte magának biztosítékul Gvadányiné összes birtokait,kölcsön törleszt és fejében lefoglalta a kibányászott érc felét, ezt a szomolnoki beváltónálmázsánként 36 forintos áron számították be Gvadányiné javára. De a kincstára bányaüzem irányításába is beleszólt. A szepesi kamara kiküldötte RudabányáraPalais József, volt szomolnoki rézbánya írnokot. Ez 1723 szeptember elejétől a következőév közepéig a kincstár érdekeit képviselve felügvelt a bányaművelésre, fizetteaz ércbányászokat, vájárokat és az olvasztó kemencénél foglalkoztatott egyéb személyeket,a pénz gazdálkodásáról szóló havi elszámolásokat felterjesztette. EzutánPerger Lipót szomolnoki kohósáfárt küldöttek ki, aki megállapította, hogy a rudabányairézbányák 7 hónap alatt 606 forint tisztahasznot jövedelmeztek. A jövőbenakkor lenne üzemben tartásuk a kincstár részére jövedelmezőbb, ha mintegy 80 forintosárban 6 lovat vásárolnának, s miután a kohónál nincs víz, az ércek olvasztásakor