Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

szemű, többnyire idegenalakú pirit későbbi anyag vándorlás terméke. A metaszomatózisutóhatásaként feltörő oldatok kénhidrogéntartalma a pátvasérc szideritjéta felületről romboéder hasadási lapok mentén előrenyomuló piritesedés alakjábankezdte ki.Kalkopirit (CuFeS 2). Egyenlőtlenül hintett kalkopirit a pátvasérc igen elterjedt,csekély mennyiségű kísérője. Apróbb-nagyobb alaktalan foltjai, amelyeket ametaszomatózis elsődleges termékei közé sorolunk, többnyire a hintett pirit szemekszomszédságában lépnek fel.Utólagos vándorlás és áthalmozás révén képződtek nagyobb feldúsulásai a krémszínű sziderites-baritos erekkel és a szegélyekkel kapcsolatban. Az érctelep* legnagyobbkalkopiritfészkei a szegélyekben jelennek meg, azok szulfidsávjainak helyikivastagodásaként. Apró, fennőtt kristályai üregek falait bélelik igen nagy ritkaságként.Bornit (Cu 5FeS 4). Alaktalan foltjai kalkopirittel együtt, rendkívüli rézfeldúsulásokhelyein nagy ásványtani ritkaságként jelennek meg.Hematit (Fe 20 3). Vascsillámszerű finom pikkelyei a szideritszemek közeibentalálhatók, nagyritkán apró fészkek alakjában.Galenü (Pb&), tetraedrit([Cu 2, Hg, Fe] 3[As, Sb] 2S 6), bournonit{CiiPbSbS s),jantesonit(Pb 2Sb 2S 5). Kizárólag a pátszegélyek ólomérces sávjaiban fellépő ásványok.Legjelentősebb mennyiségű a galenü, amely egyes szegélyszakaszokon (Andrássy II.Barbara-tölcsér, Vilmosi-kamra 268 m-es szinti fel táró vágatai, X-es D-i 220 m-esszint) önálló sávokban lép fel. Finomszemű kifejlődése sziderittel mikroszkópifinomságú szakaszossággal váltakozik, baritos összenövésben durvakristályos kifejlődésejelenik meg. Több helyen jelentős mértékben cerusszitosodott.Az összetett szulfidok (tetraedrit, bournonit, jamesonit) a szegélyek szulfidanyagábanércmikroszkópi vizsgálattal megfigyelt [Koch, 1950), rendkívül parányimennyiségű ásványtani ritkaságok.Vegyi összetétel. A pátvasérc — éppúgy, mint a többi ércfajták — vegyi alkatánaktisztázására nemcsak nagy tömegek átlagösszetételét kívántuk megállapítani,mert erre nézve a termelési átlagértékek már statisztikusán is kiértékelhető adattömegetnyújtottak, hanem jellegzetesként kiválasztott, ásványtanilag és szövetilegjól ismert érctípusok kézipéldányainak teljes kémiai elemzésére támaszkodtunk.Az 1. táblázat 15 pátvasérctípus elemzését mutatja be a FeO mennyiség növekvőértékeinek sorrendjében, amelyek közül 12-t a Földtani Intézet, 3-at (3., 4., 10.) pediga Szegedi Egyetem Ásványtani Intézetének vegyi laboratóriuma készített el.Az elemzésekből jól látható, hogy a vastartalom növekedésével, vagyis a metaszomatózisteljesebbé válásának arányában, a dolomit eredeti alkotórészeinek menynyiségecsökken. A Ca": Mg arány a Ca könnyebb kicserélhetőségének megfelelőenerősen eltolódik a Mg javára. (A kiindulási dolomitban CaO:MgO = 1,88, ez azarány a pátvasércben 0,5 alá is lecsökken.) Másodlagos elváltozások a Mg" szaporábbkioldását idézik elő, ezért a barnavasércben ismét Ca az uralkodó. Ennek a folyamatnakkezdődő hatása érvényesül a 12. sz., részben oxidált pátvasérc elemzésén.Bontatlan pátvasércben Ca-túlsúly, ami kampili mészkő kiindulási anyagra utalna,sehol sem mutatkozott.A pátvasérc Fe: Mn aránya 10—18 közötti, viszonylag állandó értékű, a metaszomatóziseredeti fémarányát tükrözi. Másodlagos elváltozások során ez az arányjelentősen eltolódik.A BaS0 4és Si0 2szabad szemmel is látható, rendkívül szabálytalan eloszlása az