Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

felvezetését. A Rima képviselője javasolta, hogy ez esetben a barcikai rakodótépítsék át Talbot-retidszerű MÁV kocsikkal való szállításra.A Rima hajlandó volt a költségeket egyedül fedezni, a javaslat mégsem valósultmeg.Az 1912. évi rudabányai községi tűzvész, amelynek pusztításában a vízhiánynakjelentős része volt, újból előtérbe hozta a 3 évvel ezelőtt abbamaradt rudabányaivízellátás megoldását. Akkor azt remélték, hogy a bányában talált forrástartós lesz. Reményük nem vált valóra, mert fokozatosan csökkent a vízhozam, sígy a vízkutató szakértők véleménye alapján {varázsvesszős Tüköryné) a Schottés Tsa Osterode-i céggel ivóvízkút létesítését határozták el. A következő év azonbanújabb csalódást okozott. 75 740,64 K-t költöttek már vízkutatásra, s a némettársaság által végzett munka is eredménytelenül végződött. így csak a gyenge víztiozamúásott kutakra voltak utalva.Az első világháború kitörése előtti utolsó közgyűlésen Hönsch igazgató beszámolta Deák-bányatelekben végzett kutatásokról. Közölte, hogy az ott előfordulóércek Fe-tartalma 33—36% között váltakozik, így művelésre nem alkalmasak.A kihajtott szállítótárót azért továbbfolytatták, abban a reményben, hogya korábbi mélyfúrásokból ismert nagyobb fémtartalmú ércet elérik. Az ércnek aszállítószintre való felvontatására az ún. VI. felvonó szolgált.isiH, 1913. október 1-én kezdte meg a társulat kurityáni szénbányája üzemét. Termelésétévi 50 000 t-ra kívánták fejleszteni. A termelésből 15 000 t a bányatársulatsaját szükségletének fedezésére szolgálna, míg a további 35 000 t-t a legkedvezőbbmódon akarták értékesíteni.1914. 1914-ben társulati közgyűlést — bár tervbe volt véve — nem tartottak, ígyaz 1912/13. és 1913/14. évről szóló jelentések a 33. közgyűlésen 1915, szeptember4-én Rudabányán kerültek tárgyalásra.1915. A háború kitörése következtében Jánk üzemvezető is bevonult, helyettese BőhmÁgoston főmérnök lett. A személyi változás, a háborús nehézségek következtébenüzemi jelentések nem készültek, így csak a közgyűlés jegyzőkönyvében (11/33) találhatóadatok nyújtanak a táblázatokban közölt üzemi eredményeken kívül —ezen időszak érdekes eseményeiről némi tájékoztatást.A jegyzőkönyv megemlékezik arról, hogy a diósgyőri állami vasművek nagyolvasztójukat1917 elején akarták üzembe helyezni. Ezért a witkowitziaknak járóvasércszállítás egy részét szerződéssel a maguk számára kötötték le. A nagyolvasztóüzembe helyezése a háborús események miatt elhalasztódott, így kérték, hogy az1917. január 1-től szállítani kért rudabányai ércet vagy a bányában, vagy a rudabányairakodóállomás környékén készletezzék addig, míg a kohó elkészül, és aztfelhasználhat j a.Az érc átengedéséhez már az előző közgyűlés hozzájárult, e mostani kéréshezpedig a witkowitziak azzal a feltétellel járultak hozzá, ha a kincstár az érc árát éstárolását megfizeti.A vasércbányászat adományozott területe Alliquander Ö. szerint (8) 1914,évben 18,04 ha-ral csökkent, mert a m. kir. kincstár tulajdonát képező felsőtelekesi„József", alsótelekesí „Ludwig, Egyezség" és a szuhogyi „Egérmező" védnevűfelső magyarországi négy bányamértéket törölték.Az 1914/15. üzemév eredményeit tárgyaló, 1916-ban megtartott közgyűlésenJánk üzemvezető már ismét jelen volt, azonban a bányáról szóló műszaki jelentéshiányzik.