Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Az uralkodó számára az ércbányászat igazi hasznát azonban-mégsem az urbura,hanem a nemes ércek forgalombahozatalának monopóliuma biztosította. KárolyRóbert 1329—1335 között adta ki azt a rendelkezést, amely szerint nemes ércet— aranyat és ezüstöt — csak a király hozhat forgalomba, a kibányászott nemesércet a földesurak vagy a vájárok kötelesek a király által érték alatt megállapítottáron a kincstárnál pénzre beváltani, s ez természetesen a kincstár számára jelentékenyhasznot biztosított. A nemes érc forgalmának e monopolizálása biztosítottaaz uralkodó számára a pénzveréshez szükséges nemesfém nyersanyagot (4). A pénzverésa pénzverő kamarákban, a királynak járó urbura beszedése pedig a bányakamaráknáttörtént. Károly Róbert akkor, amikor a nemes érc forgalomba hozatalátkirályi monopóliummá nyilvánította, hat új pénzverő kamarát állított fel(Körmöczbányán, Szomolnokon stb., általában a bányakamarák székhelyén), ésaz urbura kezelésén kívül utóbbiak feladatává tette az ország egész arany- és ezüsttermelésénekbeváltását is (5). Aranyat és ezüstöt ettől kezdve csak pénz formájábanlehetett az ország területéről kivinni.Középkori bányászatunk fejlesztésében leginkább érdekelt az uralkodó volt.Az Árpádházi királyok alatt ő volt minden bányaterméknek, Károly Róbert utánpedig a nemes érceknek, ÜL valamennyi bányatermék urburájának és a pénzveréshasznának birtokosa. Az uralkodó számára a nemes ércek termelése volt a legjövedelmezőbbregálé. Az Anjouk alatt a rézbányászat fellendítése ugyancsak az uralkodóérdeke, különösen a velencei bérlet időszakában és a világpiacokon mutatkozónagy kereslet idején. Viszont vasércbányászatunk a középkorban nem számottevő.Vasáruból kivitelünk nincs, a belső fogyasztás a csekély népesség részéről igen kevés.Vaskohászatunk a buca-kemencékkel és cigánykemencékkcl fejletlenebb, mint atöbbi ércek kohászata.Rudabánya ércbányászatának kezdetét illetően csak egy, 1826-ban papírravetett hagyomány tartalmaz valamelyes támpontot. Ekkor a falubeliek és a szomszédosfalvak lakói azt vallották, hogy „csehek kezdtek el Rudabányán az érc bányászatáttöbb száz évvel ezelőtt, A legrégibb művelés csak a gazdag rézércet fejtettele. Erre a nagyarányú rézbányászatra utalnak a régi rézsalak hányók és jelentősolvasztásra engednek következtetni" (6). Ismert dolog, hogy a középkorban Csehországa világ első ezüsttermelő országa. A magyarok már a vezérek korában érintkezésbejutottak a cseh ezüstbányászokkal és Géza fejedelem idejében Körmöcz-,Selmecz- és Besztercebánya vidékén közülük sokat letelepítettek (7). Ha az 1828-ban közölt hagyománynak van némi történeti alapja, akkor valószínű, hogy a csehbányászok ezüstérceket keresve indították el Rudabányán az ezüst és a bővebbenelőforduló, könnyebben felszínre hozható termésréz, valamint a jól kohósíthatórézércek bányászatát.A rudabányai művelés megindulásának és a falu benépesülésének időpontjáranézve írásos adat nem áll rendelkezésre. A nyelvtörténet a helynevek eredetétmagyarázva azt állítja, hogy Rudabánya környékén a honfoglalás előtt és utánais kb. 300 éven keresztül szláv népesség élt (8).Kétségtelen, hogy Rudabánya neve szláv eredetű. Első fele — Ruda — ércetjelent (9).Rudabánya eme ősi szláv lakossága az Anjouk idejére német nyelvű bányászokkaltöltődött fel. Erre nézve határozott bizonyítékkal szolgál a helybeli templomvasajtajának német felirata bányászkodásra utaló kifejezésekkel. A vasajtókeletkezésének idejét a szakirodalom az Anjouk korára teszi. A következő három