Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

KÖZÉPKORI ÉS ÚJABBKORI AKNÁK 79A külszíni sziklafalakról és kisebb mélységű árkokból kitermelhető ércek fogytávala művelés fokozatosan haladt a mélység felé és földalatti fejtési üregek kialakításárakényszerült.A virágzó középkori bányászat már kizárólag föld alatt fejtett. A réz-és ólomércigen változatos megjelenése azonliban többféle fejtésmód kialakulásához ve- •zetett.Szabadtérségn kamrafejtés a legrégebbineklátszó rudabányai fejtcsmód, amelyetfőként a termcsr ezzel vagy rézércekkelkitöltött nagyobb üregek és hasadé­7m 2kok lefejtése esetén alkalmaztak. Ilyenfejtési üregeket tártak fel 1947—49. évekbena térszín alatt 80—100 m-es mélységbenaz Andrássy I. bányarészben. A fejtésitérségek igen jelentős méretűek és azonosakvoltak a vasércben kialakult hasaf;2dékokkal.A barnavasérc mint mellékkő­10. ábra. Középkori aknászéi vényzet jelentkezett. A természetadta üregformákés a vasérc szilárdsága biztosította, hogy a sokszor hatalmas méretű fejtésekévszázadokon keresztül omlás nélkül megálltak. Ezekben halmozódott fel viszonylaglazán a termésréz, illetve rézérc. A fejtésmód felülről lefele haladó talppásztafejtéslehetett, Erre utalnak azok a kutatóvágatok, amelyek az üregből különbözőszinteken változatos irányokban haladnak. A fejtés igen nagy gondossággal úgy-3,7 m*löm_II. ábra. Ujabhkoriaknaszelvényszólván fejtési veszteség nélkül — folyt le. Ezt bizonyítja, hogy az egyik, több mint500 m 3 -es üregben alig néhány kg termésrezet sikerült az 1947. évi feltáráskor összegyűjteni.A szállítás és légvezetés céljait szolgálták a fejtési üregbe torkolló vágatok.Az egyik fejtési térségből függőleges akna indult ki a külszínre (2). (13, ábra.)