Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

összlet metaszomatózis előttbekövetkezett átmozgatása aképződmény átjárhatóságátlényegesen megnövelte, azonbana szerkezeti előkészítésnekolyan helyi hatásaival, mintamilyent a szideritképződésnélmegfigyeltek, itt nem találkozunk.A szideritcsíkos szeizimárga—homokkőcsoporton belüla hematitos metaszomatóziselterjedését, illetve lehatárolódásátsem tudjuk szerkezetiadottsággal magyarázni.Az ércanyag másodlagosáta 1 akul ása a z Alsó- De ákb ány aércén főként a szidcrittartalomdlimonitosodásában nyilvánultmeg. Az ezáltal bekövetkezőtermészetes dúsulás —tekintettel a sziderit alárendeltmennyiségére — nem voltjelentős.B) Bányaföldtani jellemzésAlig van adatunk arravonatkozóan, hogy a rudabányaiérctelep érintetlen, természetesállapotát megrajzolhassuk.A Rudabánya és Alsótelekesközött, a mai külfejtésekhelyén dombhát, a régitérképeken 328-cal jelöltBábadomb, bányász nevénRégi-Rudahegy húzódott. Ahajlatait borító felső-pannóniaiüledékek alól a hát gerincvonalamentén kb. 2 km hoszszúságban,meg-megszakadósorban, 100 m-t alig meghaladószélességben (Buda, AndrássyI. és Vilmos bányarészekközött) az érces és meddőtriász alaphegység dolomit-,illetve barnavasérc-sziklákalakjában lépett felszínre.E kibúvások felszíni evé-