Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

időbea már jórészt a másodtagos vasércekre, elsősorban barnavasércre irányul.A rézércek és ezüsttartalmú ólomércekhez képest csekélyebb értékű vasércbőlmár nagyobb tömegeket kell bányászni. A nagyobb ércmennyiség mozgatása, szállításaugyancsak a vágatszelvények növelését követeli meg. Ebből az időből származóvágatok már 1,5—2,5 m 2szelvényűek.l,',n?i>ü • j .iÉ}'00 '00 % 111yMogyo^&s/ieoy ÁV/^/F Didaíán nyitó faraféri epe0 W 20 JO W 50 mi : i .1 11ti. ábra. Mogyoróshegy keleti oldalán nyíló táró térképeA Deák-bánya északi részén feltárt vágatok már 1,5—1,7 m magasak, szélességükis 1,2 — 1,5 m körül mozog. Alakjuk is megváltozik. Főtéjük boltozatosán kiképzett,de előfordul igen kemény kőzetekben — pl. dolomit — a négyszögszelvényűalak is. Ilyen látható a Vilmos-bányában, az űn. „Nagyfalon". (17. ábra.)A rudabányai régi aknák méretei is igen kicsik. Szelvényük 1—3,7 m 2 . Rövidebboldalhosszuk 0,8—1,5 m-ig terjed, hosszabbik oldaluk 1,2—2,5 m közöttmozog. A középkori aknák szelvénye általában 2,3 m 2alatt marad, a nagyobbszelvényűek már újkoriak. (10. ábra.)Irányuk pontosan függőleges volt. A szemtanúk elbeszéléseiből tudjuk, hogyigen sok ilyen aknát tártak fel a külszíni fejtés során. Különösen a régi „Rudahegy"délnyugati felén Andrássy III.,—1. és II. bányarészekben. A legutóbbi évtizedben