Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

minőség- szerinti összetétel és a hasznosítható kőzetek elhelyezkedése és kiterjedésekomolyan befolyásolja. Ilyen körülmények között szükséges, hogy az egész egységrekiterjedő, a gazdaságossági és művelési összefüggéseket figyelembe vevő művelésszervezési és módszerbeli elveit rögzítsék és a termelés területeinek körvonalait,valamint sorrendjét nagy vonalakban meghatározzák.Az érctermelés szervezése a jobb munkaerőgazdálkodás és irányíthatóság érdekébenkoncentrálást kívánna. Az érctömzsök korábban már vázolt elhelyezkedéseés nagysága ezt nem mutatja ésszerűen keresztül vihet őnek. Egy-egy művelési területércvagyona nem elegendő a kívánt termelés eléréséhez, másrészről pedig a néhánynagyobb tömzs tömeges megtelepítése és gyors leművelése után a többi érctömzsnem lenne gazdaságosan fejthető.Az a furcsa helyzet adódik, hogy az egyenletes gazdaságosság és tökéleteskifejtés — mint legfőbb cél — érdekében hasonló művelés-szervezést kell a jövőbenkövetni, mint amit a múltban követtek, s ami a mai kedvezőtlen bányakép kialakulásáravezetett. Ez pedig a teljes terület egyidejű művelése. Javított kiadásra vanazonban szükség, s ez a javítás azt jelenti, hogy nem a legkedvezőbb tömzsökre kellállandóan átvándorolni, hanem a föles gazdaságossággal művelhető tömzsök ésszerűelosztásban történő fejtése mellett kell biztosítani az önmagukban már kellő termeléstnem adó kisebb ércmaradványok teljes lefejtését. Természetesen törekedni kellarra, hogy egyidejűleg a bánya művelés alatt álló hosszúsága állandóan csökkenjen.A letakarítások sorrendje ennek végrehajtását kell biztosítsa és mennyiségénekmegállapításakor hasonlóan az együttes gazdaságosságot kell szem előtt tartani.Területük kitűzésénél nem lehet mereven eljárni, hanem biztosítani kell, hogy aletakarítás folytatható, bővíthető legyen, ha az érc kiterjedése a lefejtés soránnagyobbnak bizonyulna.A tökéletes kifejtés és kedvezőbb költségalakulás elérése általános feltételemellett a külszíni bánya legközvetlenebb feladata az érctermelés gyorsütemű,60%-os növelése.A külszíni bánya jelenlegi fejtésre kész barnavasérc-vagyona a kitűzött nagyobbérctermelés számára a kettőszörös előkészítettségnél alig valamivel jobbat biztosít.Ez pedig a korábban tárgyalt okok szerint a folyamatos termeléshez elégtelen.Az előkészítettséget tehát gyorsan kell növelni, ami a letakarítások nagy üteműelvégzésével oldható meg. A rendelkezésre álló idő rövidsége és a letakarítás nagymennyisége gépesítést kíván, ami egyidejűleg a csökkenő m 3egységár útján a letakarításiarány növelését is lehetővé teszi.Gépesítési feladat: a rakodás, egyes helyeken a gépi jövesztés, fúrás és szállításminél jobb megoldása. A gépi eszközök megválasztásakor a bánya kialakult képe,a letakarítások változatos szintbeli elhelyezkedése, a már leírt nehéz megközelíthetőség,a kialakítható támadó felületek és a letakarítási területek egyenkéntiviszonylagos kicsinysége, a jöveszthetőség változása és a robbantási munka gyakoriságabizonyos mérsékletre köteleznek.A külföldi példák a 3—4 m 3 -es kanalú kotrógépet és 12 m 3 -es dömpereketmutatják a legkorszerűbbnek. Ezek viszont mindig olyan helyen dolgoznak, ahola kezdettől fogva alkalmazott gépesítés rendszeres és összefüggő szintképzésrevezetett, vagy ez később kialakítható volt. Az elszórt érctömzsökön dolgozó és éppena letakarítások magasságában komolyabb összefüggő szintek nélküli, erősen tagoltfelületű Rudabányán ilyen rendezés roppant költséges lenne, és rengeteg feleslegesmeddőmunkával járna. Ezért, amikor 1953-ban a letakarítás gépesítése megkezdő-