Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

5. A fő szállítás útvonala eszerint lényegesen egyszerűbbé válik, és nagyobbszállítási teljesítményt biztosít.A legtávolabbi Deák bányarészből 1 csille, érc négyszeri átkapcsolással (X. sz.vcgnélküli kötélvontató, villamosmozdonyszállítás, pólyánkat végnélküli vontató,féksikló) 3—4 óra alatt jutott a rakodóra.Ezzel szemben az altárón a Deák bányából az altáró szintjére felvontatottcsille a jó alépítményit pályán 20 — 30 perc alatt a rakodóra juthat.0. Az altáró kihajtásával a szivattyúzás állandó költségének lényeges csökkenésekövetkezett be, ami főként a külszíni vízgvűjtőtölcséreknek a mélyebb szintiműveletekkel való kapcsolata miatt jelent lényeges előnyt. Az altáró elkészülte utáne vizeket megfelelő szabályozó berendezésekkel kívántuk az altárói csorgába vezetni.7. Lényegesen kevesebb ércet, az akkori termelésnek csak 50%-át kell feleslegesengépi erővel az akkor üzemben levő szállítószintre felemelni, hogy azutánújból a rakodósztntre fékezzék le.8. Előzetes számítás szerint az 1 t ércre eső főszállítási költség 4,40 Ft-ról 3,50Ft-ra csökken.9. Havazások, hófúvások idején a jelenlegi szállítópálya forgalombiztosításajelentős munkaerőt és költséget igényel, ezzel szemben az altárói szállítás ettőlteljesen független.d) A falazott szelvény belvilága 2,6 m, félkörszelvényű boltozattal és függőlegesfalakkal. E magassági mérettel biztosítottuk, hogy az egyenáramú 550 V-osmunkavezeték a sínszáltól az EBB előírása szerint kellő magasságra kerüljön. Azegyik sínszál egyúttal a visszavezető szálat is képezte.Az altáró elméletileg nem is altáró, hanem alagút, mert É-i vége terv szerinta telekesi völgyben külsztnre lyukadt. Hossza 3896 m. Emelkedése 3% 0.Az altáró szintjénél mélyebben fekvő Deák bányarész ércét egyenes irány vonalúfelvortóval terveztük a mozdonyszállítás szintjére vontatni.A rudabegyi előfordulás feltárása csak az altárói szállítóútvonal kiépítésévelvolt megoldható.Az altáró kihajtását 5 támadási pontból 8 váj véggel terveztük, a rudabányaiés telekesi két végpontból, Andrássy III. és Andrássy I. bányarészekben 120 mhosszú 250°/ 0()lejtésű segéderesz kékből és Vilmos bányában az ún. 222-es (227 mt.sz. f.) szintről hajtott kis siklóból a XIII. sz. felvonón és a X. sz. pályán keresztül.A közbülső 3 támadási pontnál mindkét irányban haladó váj véget képeztünk ki.Az altáró tervezésében és bányászati munkájának ellenőrzésében igen értékes munkátvégzett Thern Sámuel bányamester, aki, mint a rudabányai vasércbányászatbanleghosszabb szolgálati idővel rendelkező technikus, nagy tapasztalatával éshelyes műszaki meglátásával komoly segítséget nyújtott 4 évtizeden keresztül avasércbánya műszaki vezetőinek,Az altáró létesítésének munkája az említett szempontok alapján fokozatosanindult meg a támadási pontokban.Nagyobb vízmennyiségekre nem számítottunk, így a bukásban hajtott vágatokatkisebb segédszivattyúkkal tudtuk vízteleníteni.Az altárót márgában és repedékes kőzetekben hosszabbított, habarcsba rakott,30 cm vastag ózdi gyártású salaktéglával falaztuk ki,A kitörési szelvény 8,7 m s , a szabad belvilág 6,5 m 2 . A vízárkot a helyszínenbetonozták.11* — 2/15