Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

elemzés közötti különbséget, másfelől pedig az anyag minőségi eltéréseit. Az adatoktanúsága szerint az ankeritek átlagosíthatók.Az átlagosítás legfontosabb feltétele az anyag viszonylag nem nagy szemnagy¬ságkülönbsége, pormentessége és minél nagyobb mennyiségének keverése (a kísérletekközvetlen irányítását és feldolgozását Moser Károly főmérnök végezte).A rudabányai kísérleti pátvasérc-pörkölést az Apold-Fleissner típusú kemencénkívül még a Greenawalt-rendszerű teknővel is próbálták megoldani. A bányaüzemnél1941-ben gyártott tökéletlen berendezésben kurityáni barnaszéndarávaligyekeztek a 10 mm-en aluli pátvasércet darabosítani. Ennek üzeme sem szolgáltatottazonban kedvezőbb anyagot, így a Rima vezetősége a rudabányai kísérletipörkölőkemencék üzemét 1944. március 13-án beszüntette. A kohók ekkor márinkább nyers pátvasércet dolgoztak fel, mint a sokszorosan kifogásolt igen porospörkölt ércet.Pátvasércet Diósgyőrbe már 1940—41. üzemévtől, Ózdra pedig 1942—43-tólszállított Rudabánya. A szállítás mennyisége a felszabadulás előtti időszakban máraz évi 20 000 t-át" is elérte.A kísérleti pörkölök üzemi adatait a 24. táblázat tünteti fel.2i. táblázatÜzcmcvPörkölt termektonnábanPörkölési veszteség%Pörkölési költségP/tSzénfelhasználás1 t/kg1928. I. 2,470 25,3 0,88 111,11928/29 1,844 26,5 0,752 109,—1934/35 5,239 24,6 1,454 —1935/36 13,325 21,77 1,280 —1936/37 21,426 19,61 1,167 —1937/38 23,240 20,73 1,271 —.1938/39 28,002 17,41 1,3451939/40 26,5521940/41 31,872 16,30 1,748 108,— -1941/42 .'{6,507 20,73 2,246 125,21942/43 36,566 21,90 2,611 130,61943/44 25,997 21,80 3,490 132,8Összesen: 253,040IV. Korszerű vasércdúsító tervezése és építkezésének megkezdése 1048—1955A pátvasércdúsítás megoldását a háború elhalasztotta. Az újjáépítés első éveiben,a gazdasági élet rendszeres megindulása után az államosított kohászati üzemeka megfelelő hazai nyersanyag biztosítását elsőrangú feladatnak minősítették, annális inkább, mert a vasércbányászat a múltban mindenkor a kohóüzemek tartozékavolt. Fontos volt ez a kérdés a hazai nehézipar fejlesztésének szempontjából is.A Nehézipari Minisztérium Vaskohászati Főosztálya a Vasipari Kutató Intézettémafeladatául a hazai vasszegény ércek dúsításának kidolgozását tűzte ki.A feladatot Vécsey Béla 1948—49-ben folytatott laboratóriumi és kisüzemikísérleteivel végezte el.A Vasipari Kutató Intézet véleménye szerint a limonitot és ankeritet felesleges25* — 2/6 S