Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

. fejezetA R U D ABÁNYAI V A S ÉRCTELEP FÖLDTANI LEÍRÁSAírta: Pantó Gábor,a föld- és ásványtani tudományok doktoraI. Rudabánya földtani megismerésének történeteRudabánya érctelepének felfedezése és kezdetleges eszközökkel való használatbavétele,a történeti részben felsorolt adatok bizonysága szerint, igen távoli múltranyúlik vissza. Fejlettebb technikájú, tervszerű és céltudatos felhasználás csak anagyüzemi bányászat bevezetésével 1880-ban indul meg.Ettől az időtől számíthatjuk az éretclep rendszeresebb földtani megismerését is.A bécsi Földtani Intézet ugyan már előzetesen végzett a környéken átnézetesföldtani térképezést [Hockstetter F. 13, Fnetterle F. 9, 10], beszámolóik azonbanemlítést sem tesznek az érctelepről. Rudabánya első, leíró jellegű ércteleptaniismertetése Maderspach L. [24, 25] tollából jelent meg, amely az akkori feltárásokravonatkozóan igen sok becses adatot őrzött meg.Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a Witkowitzi Vasművek nagyszabásúkutató vagy feltáró vállalkozásuk megindítása előtt akár Maderspach adatait,akár más geológus szakvéleményét figyelembe vették volna. Az előfordulást bányászszemmelaz eisenerzihez hasonlónak, éppen ezért feltárásra érdemesnek tekintették.A képződmények gyakorlati megjelölése még évtizedek múltán sem igazodott anyomtatásban is megjelent szakszerű földtani ismertetésekhez.Ebben mutatkozik az a kettősség, amely Rudabányán a tudományos földtaniés bányász-földtani megismerés között felismerhető. A két kutatási irányegymástólfüggetlenül és egymásra alig hatva fejlődött. A tudomány képviselőikívülről figyelték a bányát s bár igen sok értékes és nagyfontosságú adatot gyűjtöttek,nem tudtak olyan gyakorlati földtani képet rajzolni, amely a kutatásnál közvetlenülfelhasználható lett volna. A legkiválóbb geológusok eredményei sem hatottakmegtermékenyítőieg a bányászati kutatásra.A bányász, akit a földtan tudományos eredményei mélyebben nem érdekelteks akinek hiányérzetét ezek az eredmények nem elégítettek ki, a kutatás napi problémáit egymaga volt kénytelen megoldani. Mivel a bánya alapos és részletes megfigyelésemindig szolgáltatott olyan tényeket, amelyeket a tudományos földtanimegállapításokkal összhangba hozni nem lehetett, azok a gyakorlati szakemberekelőtt többé-kevésbé hitelüket vesztették. Pótlásul bányász-földtani elméletekszülettek, amelyek ugyan a megfigyelésekkel összhangban álltak, azonban kellőelméleti megalapozottság hiányában nem voltak tarthatók.