Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

,, szikiasz erű, mint mindég a mészkő közelében, tovább a vaskő golyószerű, rostosés a concretio jellegét ölti magára". A táró 120 m-ig folytatódott meddőkőzetben.A Gombossy és Lónyay bányatelkek ércelőfordulása a szerző szerint, az összesrudabányai és telekesi előfordulások , Jegnagyobbszerű részét képezik". Csapásirányúkiterjedése mindkét bányatelek hosszúságában ,,biztosan feltehető". ,,A lerakódásmélysége 40 m-rc tehető, minthogy a rudabányai altárnában a vaskövet 16 mvastagságban is feltárták," A vasérc többnyire ,, vörös vaskő", sajnos azonban ^rézércekrondítják".A kincstár bányatelkeinek ércvagyonát 4 millió tonnára becsülik.A termelést a nagyüzemi bányászat megkezdése előtt a régi feszítőékkel kihajtotttárók felhasználásával túlnyomórészt földalatti műveléssel folytatták.Az érc kibúvásán kísérleteztek külszíni bányászattal is,A termelt ércet szekerekkel szállították Diósgyőrbe, s ebből a szempontból,valószínű az útviszonyok miatt, a jelentősebb bányászat a telekesi határban folyt.Ezt bizonyítja, hogy Felsőtelekesen egy munkás, egy felvigyázói és egy tisztviselőilakást építettek.A termelt érccel a diósgyőri vasmű szükségletének 30%-át fedezik. Az ércekegykori elemzési adatait a VII. táblázat adja.A szerény keretek között folyó bányászatra a vult monarchia pénzvilága felfigyelt.Báró Rotschild Lajos, lovag Guttmann Vilmos, a Witkowitzi Bánya- ésKohóművek Társaság főtulajdonosai és Andrássy Manó gróf Bécsben 1880. február4-én megalakították a Borsodi Bányatársulatot. A bányatársulat hivatalos nyelvenémet volt.A bányatörvény szabályai szerint 90 bányarészre (kuxa) oszlott, amelyből87/90-ed rész a witkowitziaké és 3/90-ed rész Andrássyé volt.A bányatársulat közgyűlését évente tartotta, s ez választotta meg a tanácsot,amely évközben a fontosabb ügyeket intézte. A bányatanács tagjai a három alapítónkívül: Kuppehvieser Pál, Holz Emil és Dub Móric voltak a witkowitzi vállalatvezetőségéből. A bányatársulat közgyűlésének tagjai, a bányarésztulajdonosokvagy azok meghatalmazottjai voltak.A társulat megvette Andrássy bányajogosítványait és a kincstár által már 3évvel ezelőtt ajánlott 12 évre terjedő bányabérleti szerződés kötésére kezdett tárgyalást.A szerződés egyes pontjai tekintetében a vita még hosszabb ideig tartott,iS8i.de ettől függetlenül a tényleges bányászat megindult s 1880. október 1-től 1881.szeptember 30-ig terjedő üzemévben, miként azt a íja és IIIja táblázat mutatja,11 789 tonna barnavasércet termeltek és 12 794 m 3 meddőt takarítottak le.A bányatársulat Barcikáról Rudabányára iparvasút építését tervezte, ezértmind a kutatást, mind a művelést Rudabányáról kiindulva észak felé folytatta.A Borsodi Bányatársulat első igazgatójává Gál János rozsnyói ügyvédet,Andrássy jószágkorrnányzóját nevezték ki. Gál rozsnyói székhellyel képviselte ahatóságok felé a társulatot, s munkaköre ezenkívül az crceladás irányítása és akönyvelés ellenőrzése volt.Műszaki vezetőül Breitfuss Gáspárt hívták meg, a steierországi Eisenerz-ből,hogy az ott — hasonló vas érctelepülésen — jól bevált külszíni művelési módotbevezesse. A közgyűlés Breitfussal 10 éves szolgálati szerződést kötött. Fizetésétévi 2500 Ft alapfizetésben és 20 kr/tonna — azonban legkevesebb évi 1000 Ft —jutalékban állapította meg. A szerződésben számára 10 000 Ft végkielégítést bizto-