Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Termésréz (Cu). A vándorló réztartalmú oldatok cenientációja — bár a szferoszideritesedésneknem jellegzetes kísérője — mind a szferoszideritképződés során,mind pedig utólag a kialakult érctest repedései mentén bekövetkezett. Apró termésrézzárványokgyakorinak mondhatók a szferoszi dérit anyagban, nagyobb ágasbogastermésrézképletek pedig repedések, üregek mentén szabadon fejlődtek (31.ábra).31. ábra. Szabálytalan, indaszerü termésréz vázkristály-csoport. Term. nagyság 1/4-e. (Foto: Domök)Kufrit (Cu 20). Sajátalakú, apró kristályait, — minthogy a szferoszideritanyagzárványaként ismerjük —, a szíeroszideritképződéssel egyidejű vagy azt megelőzőásványképződménynek kell minősítenünk.Malachit (Cu 2J0H] 2C0 3). A szferosziderites ércben a réz leggyakoribb formája.Apró, sajátalakú kristályai egyidejű képződményként vagy utólagos bekérgezésalakjában egyaránt elterjedtek. A malachit a szferosziderites érctestekben általábanfinomabban és egyenletesebben szétszóródott, mint a barnavasércben.Kalcit (CaC0 3). A több szakaszban megismétlődő kalcitkiválás a szferoszideritesérctestekre is jellemző. A legkorábbi — sugaras-rostos szerkezetű — kalcitbekérgezésekkiválása a szferoszideritképződés utolsó szakaszaival váltakozik.Későbbiek során az érctest repedései mentén, réseiben nem egyszer kristályos, fehérkalcitbevonatok képződésére került sor,Aragonü (CaC0 3). A helyben átépítődött szferosziderites érctestekben helyenkénthófehér, finomrostos aragonitbekérgezést is találunk a termális működés tanúja-