Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

ilyen korai előfordulása Nagy Lajos érmén kívül nem ismeretes. Végül az Anjousisakdíszdönti el, hogy az ajtó vagy Róbert Károly vagy Nagy Lajos korábankészült. A szerző szerint e két uralkodó valamelyikének támogatásával épülhetetta templom.Az ajtó felirata német bányászlakosságra vall, stílusa is a német nyelvterülethasonló alkotásaihoz kapcsolódik. Ipolyi megjegyzi, hogy a középkorban németeklakták Rudabányát, a mai, vagyis az 1850-es években ott élt lakosság azonban magyar.Valószínűleg már az 1600-as évek elején bekövetkezett a község elmagvarosodása,a református vallás elterjedésével egyidejűen. 1617-ben már színmagyarpolgárok nevei szerepelnek az összeírásokban (5).A reformátusok használatában levő középkori templom fennálló maradványaaz Anjou-korabeli építkezésről alig adhat fogalmat. A kiemelt vasajtó keretén kívülcsak a falak gondos megkutatása mutathatná meg a XIV. századbeli templom megmaradtfalrészleteit. A templom keleti oldalán végzendő ásatások is nyújthatnánaképítéstörténeti támpontokat, itt ugyanis évtizedekkel ezelőtt megláthatok voltak arégi alapfalak maradványai. Minden kutató világosan látta, hogy ez a ma álló templomcsonka, egy régebbi nagyobb méretű épület hajójának nyugati felét foglaljamagába. Mai lerövidített alakjában nem tekinthető jelentékeny műemléknek, ennekkövetkeztében a hivatalos műemlékvédelem nem érdemesítette anyagi áldozatra.A Műemlékek Országos Bizottságának jegyzőkönyveiben olvashatjuk 1884-ből:.,Steindl Imre a rudabányai ref, templom helyreállítására vonatkozó jelentésétbeterjeszti. Steindl véleményéből kitűnik, hogy a templom csekély müértéke miattnem érdemes, miszerint helyreállítása országos költségen történjék . . ." (6).Myskovszky a templomot indokolatlanul, összes későgótikns részleteinek figvelmenkívül hagyásával, a XIV. század közepére datálja (7). Megemlíti, hogy a régivasajtó bélletének profilja: „körtealakú pálcatag által elválasztott két horony"a korai gótika alakítása, Ezzel szemben középkori építéstörtenetünk egyik legkiválóbbkutatója, Lux Géza, az egész templomépítést a XV. századra teszi (8). Meghatározásáhozkétség nem férhet, csupán a XIV. századbeli vasajtót nem veszi figyelembe.Vajon a XV. század folyamán teljesen újonnan épített templom falábabeillesztettek volna egy arányaiban kisebb épülethez mért, bár értékes vasajtót,pontosan újra elkészítve annak megfelelő faragott kő keretét? Valószínűbbnek látszik,hogy a XIV. században épült templomból a XV. század folyamán még megmaradtvalami. Talán tűzvész pusztította, de bizonyára szűknek is bizonyult amegszaporodott lakosság számára.Feltehető, hogy a XV. században szükségessé vált újjáépítés megindításánálérintetlenül hagyták a déli fal alapjait, s a bizonyára becsben tartott, jó állapotbanlevő vasajtót környező falrészeket. Esetleg a nyugati alapfalból is megtartottakvalamit, de az északi és keleti falakat a bővítés érdekében újra kellett építeni. A középkorbanvéghezvitt újjáépítéseknél rendszerint felhasználják azt, ami a régi épületbőlmég használható. Lux Géza idézi és elfogadja Schulek János restaurátori véleményét,aki háromhajós, hálóboltozatos, gótikus csarnoktemplom leszűkített maradványánaktekinti a mai templomot. Ezt a feltevést a mai kutatás is magáévá teheti.Lux azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ez a nagyszabásúnak indult építkezésbefejezetlen maradt, a szentély talán ki sem épült. A hajó eredeti 18 m-es hossza atemplom körüli (ma már a gyep alá került) maradványokból megállapítható volt,szélessége 12,70 m. A hajó hosszát az 1664—65 közötti években — mikor a templommai alakját nyerte — 9 m-re csökkentették. Boltozatából megmaradtak a késő-