Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

kincstári vasércbányákat azzal a feltétellel, hogy a vállalat 2 év alatt felépíti a rudabányaivaskőtelepektől a Miskoíc-Bánréve vasútvonalig terjedő vaspályát- A hányabérta vállalat által eladandó vasérc minden métermázsája után ekkor 4 krajcárbanállapították meg. Azonban a diósgyőri vasgyár, amelynek létalapja a rudabányai éstelekesi vasércbánya volt, ragaszkodott a két bányatelepéhez s a szerződés nem főttlétre. 1880-ban Rudabánya és Telekes a rónici kir. vasgyári hivatal kezelésébe kerültek,a diósgyőriek érdekeltsége megszűnt s ezzel mód nyílt a tervezett szerződésmegkötésére (101).IKOD.UOM ÉS FOKRÁSOKI. Podányi Tibor; Fejtésmódok kialakulása ás fejlődése Rudabányán. Bányászati Lapok ÍPáa. 7—8.sz. 339—340.i. Hómaii Bj A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp. 1921.150.3. Pawliiiyi Onkár: A középkori magyar réztennelcs gazdasági jelentősége. Károlyi emlékkönyv 1933.407. Pech Antal: Alsóm agyarország bányaművelésének története. 1884. I. 56.4. Ember GyÓzö: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1346. 286—280. 1.o. Ember i. m. 292—293 1.6. Országos Levéltár. Szomolnoki bányakapitányság iratai. 4H4/18Í6.7. Kackchnann: Das Altér und Schicksale des . . . Schemnitzer Bergbaues. Piessburg, IH70. 10.Pech i. ni. I. 6.8. Kniessa l.: Magyarország népei a XI. században. Bp. 193S. térképpel.9. Kniez&a, /.: A magyar nyelv szláv jövevényszavai, Bp. 1955. Ll 76—77.10. Borovszky Samu: Borsod vm. története. Bp. 1909. 39. Feltevésére bizonyítékot nem hoz.11. Zichy okmánytár Ili. 152—153.—IV, 37—38.12. Hamun—Siikfir. Magyar történet VII. kiad. lí, 112.13. Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880. 27. lap.14. Weiueí i. ni. 28.15. Montanas et cameras nostras , , , in Ruda etc. Wenzel i. m, 82, lap -'. sz. jegyzet.16. Civis oppidi nostri Kuda voeati. Wenzel i. na. 87. lap 6. sz. jegyzet.17. O. L, N. R. A. Fayc. 446. No Basc 8. No 79.18. Ember i. m. 290—29 1.19. Pech i. m. I. 10.20. Wenzel i. in. 76—7 7.21. 1474, Wenzel i. m, 373.22. 1432, 1437 Wenzel i. ni. 82, lap, 2, sz. jegyzet.23. A felsorolt évszámok egyik bányaváros esetében sem az első kiváltságszerzés idöposit ját, hanem csakazon oklevél keletkezésének évét jelentik, amikor a korábban nyert kiváltságokat megújították.24. Wenzel i. ni.25. Wenzel i. m. 7 5—98, 3ü 1—303.26. Wenzel i. m. 3G1—363.27. Fabricius Károly: Vázlatok a rozsnyói régi városi könyvből. Századok 1877. 397 sköv,28. Zichy okmánytár III. 152—153. IV. 37—38.29. Fabricius i. m. 397 sköv.30. Wenzel i. m. 362 — Fabricius i. ni. 397 sköv.31. Wenzel i. in. 82. 2. sz. jegyzet,32. Kiuhelmttuu: Das Aller und Schicksale... 122. 121.33. Pech i. m. I. 25.34. Pech i. m. I. 35.35. Pétk i. m. 1.10. Molnár Erik: A magyar társadalom története az Api'dkurtél Mohácsig. Bp. 1949. 54-55.36. Pech i. m, I. 55.37. Magyar művelődéstörténet 2. köt. 131. Vaulinyi 0. cikke.38. Fabricius \. m. 397, 528 sköv.39. Magyar művelődéstörténet % köt. 190.40. Pech i. m. 1. 97—98.41. Pech i. m. I. 96.42. Kachehnann: Gcschichte der img. Bcr^stádte. Sihcnmilz 1853. II. 171, Paulinyi i. in. 404—408.