Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

lehet találni, és a bányának ma csak két olyan területe van, ahol egyidejűleg legalábbkét egymás feletti szinten folyik a termelés. Ezeket is az érces helyeken bőséggeltarkítják a talp alatt kiképzett tölcsérek.A meglevő szintek elhelyezkedése sem a legszerencsésebb. A lépcső magasságnagy átlagban 12 m, amelynek hol a talpában, hol felső szegélyén húzódik ércesképződmény. A bányaudvar süllyesztését sajnos nem kísérte olyan kis mélységű,de sűrűn telepített kutatófúrás-hálózat, amely az érctömzsök fekühullámzásátelegendő pontossággal megmutatta volna. Ennek hiányában igen sok tömzs lefejtésekettémetszve folyik, fedü- vagy feküoldalon egyaránt sok meddővel. A függőlegesirányú kiterjedés pontosabb ismeretében tervszerű művelési szint megválasztásávalez a legtöbb esetben elkerülhető lett volna.A bánya tagoltságára jellemző, hogy az 1,36 millió m 2 felületből 636 000 m 2 arézsű és 20Ü db-ra tagolódik a csupán 724 000 m 2kiterjedésű szintes felület. A közel260 000 m 2 -t képviselő szállítószinten kívül a többiek nagysága tehát átlagosan méga 2500 m 2 -t sem éri el.Ilyen erős felszabdaltság még összefüggő nagy érctömzsök bányászatát iskellemetlen feladattá változtatná, s különösen azzá teszi az a tény, hogy a külszínibánya ércvagyona elenyészően csekély kivétellel a hajdani nagy tömzsök talp- ésoldalmaradékaiból tevődik össze. A kibúvásaiból, illetve a művelés folytán metszeteibőlismert 36 db barnavasérc-tömzsöt a szintek és rézsűk még 87 db-ra osztják.Ezek között elhelyezkedve, 13 helyen van még kisebb, eddig érintetlen és csak vágatokbólismert tömzs és 57 ponton mélyfúrások jeleznek ércesedést. Bizonyos összefüggéstlehet közöttük feltételezni, de nagy jóindulattal is legalább 120 — 130 dbegymástól független fejtést kívánó barnavasérces-ankerites tömzsrészlet alkotja akülszíni bányászat tárgyát, amihez még 10 többé-kevésbé összefüggő pátvasércesterület is járul.Ez önálló művelést kívánó tömzsrészletek nagyságáról szólva, ma már inkábba „kicsinység'' jelzőt lehetne használni- Nem tekintve a csak mélyfúrásból ismertbarnavasérceket, a feltárt 100 db tömzsrészlet nagyságrendi megoszlása a következő;39%-ának átlagos nagysága kb 2 400 t,28%-ának átlagos nagysága kb 7 200 t,22%-ának átlagos nagysága kb 1 9 000 t,H%-ának átlagos nagysága kb 46 1)00 t.Az átlagos tomzsnagyság mintegy 13 000 t. A két szélső határt egy 920 t-s és54 600 t-s nagyságú tömzs jelenti.Érdemes feljegyezni, hogy 1932-ben az átlagos nagyság még 15 200 t volt.A legkisebb tömzs 6500 t, a legnagyobb 300 000 t barnavasércet rejtett magában.Bár ezek sem mondhatók óriási méreteknek, mégis lényegesen kedvezőbb telepítésilehetőséget adtak és nem tették műszakilag is indokolttá a szétszórt telepítést,a minden területen folyó művelést, mint amire a bányászatot a mai tömzsök nagyságakényszeríti.A 13 000 tonnás átlagos tomzsnagyság 2400 m 2 -es érces felületet jelent, durván200 m kerülettel. Helyzetük miatt sajnos a kerületüknek csak 1 / 4— 1 / s-én lehet azércet megtámadni, vagyis 40—50 m hosszon képezhető ki munkahely. A két főveltelepített kézi termelésű munkahelyek legkedvezőbb szélessége 25 — 30 m. Az átlagostomzsnagyság tehát, a támadható homlokhosszat és a munkahely-szélességet isegyaránt legkedvezőbbnek véve, legfeljebb két munkahely egyidejű telepítésére adlehetőséget. Egy munkahely évi és harmadonkénti termelőképessége 4000 laza m 3