Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A Rima vezetősége még ekkor is tói költségesnek ítélte a magnetizáló pörkölésés a mágneses elválasztás kétszeres eljárását a rudabányai ércek esetében.Tárgyi tény, hogy a magnetizáló pörkölést, mint a rudabányai ércek dúsításánakmódját, a baritkivonással kapcsolatosan a Lurgi-cég ajánlotta először, s az elsőkísérleteket is ez irányban ők végezték el.Az ércpörkölés és ércdarabosítás kérdésének tanulmányozására a Rima négytagúszakértői bizottságot küldött ki Németországba és Luxemburgba. A szakértők 1939.június J —13. között a következő üzemeket tekintették meg:Gieiwitz Julicnhütte bei Uobrcck;Kratzwieck bei Stettin;Burbach, Saarbrüoken;Escfi-müvek, Luxemburglílumberp; bei Domni-Eschingen, Baden,amelyekben főleg a darabosítás kérdését tanulmányozták. Csak az utolsó helyenvolt forgópörkölő kemence és mágneses elválasztóberendczés, ahol a 20—22% Fe-,10% H 20- és 14% SiGvtartalmú éréből 39,18% Fe-tartalmú dúsított ércet állítottakelő.Jelentős változás következett be a Rima álláspontjában 1939 decemberében.A kohászat képviselői ui. ellenezték a kétféle szemnagyságú pátvasérc különbözőeljárással való dúsítását, és azt javasolták, hogy a teljes pát vasé rcmennyiségetaprítsák fel, s csak darabosító eljárást vezessenek be. Egy nagyüzem ui. mindiggazdaságosabb, mint két kisebb, s amellett a darabospát aknáskemencéhen valópörkölése a barit-tartalmat nem csökkenti.1941 novemberében a pörkölési és darabosítási kísérleteket a magdebiirgi•Krupp-Gruson míivekben is lefolytatták, ahol a rudabányai pátvasércet Greenavvaltberendezésseltökéletesen lehetett darabosítani és a barit közben teljesen elbomlott.A háborús vasérc és kokszhiány miatt 1942-ben a Rima vezetősége foglalkozottazzal, hogy Rudabányán aknás elszívásos (exhaustoros) kemencéket állíttat fel ésezért Rozsnyóbányán újabb kísérletek elvégzését rendelte el, amelyek újabb eredménytnem hoztak.Ugyancsak 1942 tavaszán végezte dr. Tarján Gusztáv műegyetemi tanár iselső kísérleteit a rudabányai pátvasérccel. Kísérletei eredményéről külön tanulmányábanszámol be.A vasérchiány váltotta ki a rudabányai ánkeritek pörkölésének kísérleteit is.1942 júniusában Rozsnyóbányán aknás pörkölőkemencékben nyolc vasútikocsiankerit pörkölését végezték el.A kísérletet ugyancsak Kármán Dezső vezette. Jelentésében közli, hogy azankerit pörkölése a vasércnél használatos kemencetípusokban gazdaságosan nemvégezhető el.A pörkölés nagy tüzelőfogyasztással, kis teljesítménnyel, nagy áramfogyasztássalés munkabérköltséggel járt, s nem volt arányban a fémes és mészpótlóalkatrészek súlyszázalékra vonatkoztatott emelkedésével.A pörkölés hátránya a pörkölt termék nedvességet elnyelő és szétesésre valónagy hajlandósága, amely miatt szállítás és tárolás következtében túlságosanaprózódik. A pörkölt ankerit szemnagyságeloszlását Rozsnyón és Ózdon meghatározták.Ózdon már a szállítás következtében való porlás is növelte az apró mennyiségét.A szemnagyság szerinti megoszlást a 20. táblázat adja meg.