11.07.2015 Views

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

E bányarészben a meddőletakarít ás százaléka az érctermeléshez viszonyítva1882/83. üzcmcvben 300% a következő évben 226% volt.A teljes bányászat mcddöletakarítási arányát a III/a táblázatból láthatjuk.A távolabb fekvő Andrássy bányatelek érctermelését már siklóval és lóvontatásúbányavasúttal szállították le a rakodóra. A bányatelek művelése évről évrefejlődik, A nagymennyiségű letakarítási meddő elhelyezésére magánkézen levőrudabányai szántóföldeket és szőlőket kellett megszerezni.Az 1884. évben készített jegyzőkönyv bizonysága szerint már e bányatelek ércét 1884.2"> m vastag takaróréteg eltávolításává] kelk-tl előkészíteni, és emiatt szükségesnektartják, hogy a telekesi határban levő előfordulások feltárásával foglalkozzanak.A felsőtelekesi volt kincstári Breuer és Vilmos bányatelk ekkutatását 1883/84.üzemévben kezdték meg. Az eredményes kutatások és reményteljes feltárásokalapján 1884-ben Parnó és Szent István védnevű bányatelkek adományozása történt.Az újonnan adományozott bányatelkekben az ércvastagság 7 m volt. A társulatsaját bányamértékeinek száma ezzel 36-ra szaporodott, s 52 darab érvényeszártkutatmányt tartottak nyilván.A telekesi bánya szállításának a rudabányai bányavasúthoz való csatlakoztatásaérdekében az ún. telekesi tárót hajtatták, amely túlnyomórészt tömör ércbenhaladt,A feltárások alapján Breitfuss véleménye az volt, hogy az előfordulás telcpjcllegfi,de 25 m-nél mélyebbre nem terjed. A Barbara védnevű bányatelek adományozása40 m hosszban ércben hajtott kutatóvágat, és abból aknával megállapított12,5 m barnavasérc vastagság alapján 1885-ben történt,A munkáslétszám 1885.-'86-ban 450—500 fő volt (IVJa táblázat). A napszám¬munkások bére 50—70 krajcár, míg a szakmánymunkásoké 70—140 krajcár volt.A nyersérc tonnánkénti önköltsége Barcikán vagonba döntve 2,83 — 2,03 Ftvolt. A pörkölt érc pedig 3,36—4,24 Ft.A termelt vasérc réztartalma ellen a kohászat már í883-ban állandóan tiltakozott,ezért Breitfuss a munkahelyek rendszeres mintavételét és mintatérképkészítését kezdte meg. A 0,1% réztartalmú és a száraz súlyra vonatkoztatott 40%vastartalmon aluli ércet a kohók már nem fogadták el.A bányászat fejlesztése érdekében a bányatársulat 1883 szeptemberéig már574 511,75 Ft összeget ruházott be, s remélte, hogy ezzel már az érctermelés önköltségéttonnánként 70 krajcárral tutija csökkenteni.1885/86. évben már az Andrássy bányatelek barnavasérc vagyonát 6 milliótonnára becsülik. Az érc elszállításának biztosítása céljából kettősvágányú tárótlétesítenek.Az 1882-ben megindított üzemi élelemtár másfélévi nyeresége a feljegyzésekszerint 1812,85 Ft volt, amelyből 1275,53 Ft-tal a kocsmaépítés költségeit törlesztették,míg a megmaradó részt a betegsegélyző pénztár részére adták át.Az ideiglenes igazgatói lakás Rudabánya község keleti szélén levő lakótelepegyik épülete volt, amelyet vétel útján szereztek, és e célra átalakítottak. A véglegesigazgatói lakást 1884-ben 6294,95 Ft előirányzattal engedélyezték azzal akikötéssel, hogy e keret nem léphető túl. Az épület a jelenlegi Béke-kert mellettátalakítva ma is áll.A dolgozók kívánságára 1886 őszére elkészült a társulati iskola, és megkezdte m«.működését. Az elemi iskolás gyerekek létszáma 40 volt, s mind társulati alkalmazottakgyermekei. Az iskolaépítés költségeit az élelemtár nyereségéből fedezték.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!