Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A völgyfenékről egy régi táró meghosszabbításával (valószínű az ún. Bierstollen)kutatták meg az ércelőfordulást. A táró 95- m-t kristályos palában (valószínű seisipalában), 10 m-t mészkőben és 14 m-t ankeritben haladt, majd leállították.Az Arad bányamezőben megállapított rétegsorból Breitfuss itt azonos ,,geognostikus"viszonyokat tételezett fel, és azt hitte, hogy a táró folytatásával érctelepbekerül.Az Andrássy bányamezőről megemlíti, hogy a kutatások igen szerencsésekés eredményesek voltak, mert a kutatótárók és aknák 24 m vastag telepet tártakfel, amely csapásirányban 200 m, míg dőlésirányban, ellaposodva 150 m kiterjedésűnekmutatkozott. E kutatás eredménye alapján az évi 100 000 tonna érctermelése bányamezőből biztosíthatónak ígérkezett.Az ércminőség: szép tiszta, nagyrészben ,,kék" érc, azonban a káros réztartalomitt is jelentkezik.A műszaki jelentés kiemeli, hogy a tíz új munkás lakóházba telepített, állandó,jó munkásokkal a termelőmunka teljesítménye javult, úgyhogy a termelés havimennyisége ez időtől kezdve megnégyszereződött, Az új munkások túlnyomórésztdobsinai illetőségű gyakorlott bányászok voltak.A munkaidő reggel 6-tól este 6 óráig tartott, délben 1 órai ebédidővel. A közelifalvakban lakó munkások ebédelni hazamentek, a kissé távolabb lakók részérecsaládtagjaik a külszíni bányába elhozták az ebédet. Téli időszakban az ebédidőcsak egy fél óra volt, s a munkaidő a sötétedés beálltával befejeződött.A munkások ellátására 1882 áprilisában üzemi élelemtárat létesítettek, ahola dolgozók az élelmiszert a kiskereskedői árnál olcsóbban vásárolhatták. Ugyanekkorbetegsegélyző társláda is létesült.1883-ban az első rudabányai bányaorvos dr. Fábry Árpád is megkezdte műkő-1»83.dését. A gyógyszerbeszerzés azonban igen körülményes volt, s ezért a társulat házigyógyszertár létesítésére kért engedélyt, amelyet a következő évben meg is kapott.Az igen szegény község azonban a növekvő létszámú bányamunkásságot nemtudta közszükségleti cikkel ellátni, s ezért üzemi vendéglő, pékség és mészárszéklétesítését határozták el.Az épületeket a sürgősségre való tekintettel vályogból építették, és működésüketugyanezen évben meg is kezdték. Az italmérési jogot a földesúrtól, Csákygróftól egy évre 500 Ft-ért vásárolták meg.Az említett épületeken kívül szükségessé vált az igazgatósági (2. ábra) és. postaépületépítése is. Ezt azonban már téglából kívánták megépíteni. Az ormospusztaiRadvánszky-félc égetett tégla 1000 darabja a téglag}?árnál 15 Ft, a miskolci téglaBarcikán 29 Ft volt, ezért a következő évben Rudabányán téglaégetőt létesítettek.Az üzem nehézségei közé sorolható az is, hogy az igen gyorsan épített barcikaiiparvasút szállítása nem volt üzembiztos. Gyakoriak voltak a kisiklások és tengelytörések.Jelentős talpfasűrítéssel és kavics ágy-vastagít ássál kellett az üzemköltségterhére a pályát megjavítani.Az érctermelésrc az Osztrák—Magyar Monarchia területén túl is felfigyeltek.Rederhütte-re és Gleiwitzbe is megkezdték az érc szállítását, azonban a nagy vasútifuvarköltség miatt (9 Ft/t) folyamatos szállításra nem volt remény.A csetneki kohó a vasérc tonnájáért 3,50 Ft-os árat kínált Barcikán vasútikocsiba döntve, amelyet elfogadtak.Kereslet jelentkezett a rudabányai érc iránt a Rimavölgyi Kohók részéről is,azonban ezt a társulat akkori feljegyzései nem tekintették komolynak.